Bulgária

Szófia



Click for Szófia, Bulgaria Forecast

Ország: Bulgária
Tartomány: Szófia
Teljes népesség: 1.246.791 fő (2006)
agglomeráció: 1.401.406 fő
Népsűrűség: 1030 fő/km²
Tengerszint feletti magasság: 550 m
Terület: 1349 km²
Időzóna: EET (UTC+2)

Bulgária fővárosa, a tőle délre magasodó Vitosa hegy lábánál, alig 600 méteres tengerszint feletti magasságon terül el.
Majdnem másfélmilliós lakosságával, az ország közel egyötöde él itt. Történelme egészen a római korig nyúlik vissza, akkor még Serdica néven említették.
Akár szárazföldön, akár levegőben közelítjük meg Szófiát, első ránézésre valószínűleg csalódni fogunk. A városkép némi türelmet kíván, de ha túljutunk a várost körülvevő egyhangú, szürke panelrengetegen, kitárul előttünk a történelmi központ, mint igazi gyöngyszem. A legtöbb látnivaló a Jevlogi Georgijev, a Hriszto Botev, a Szlivnyica és a Vaszil Levszki sugárutak által határolt területen találhatók.
 
3D Animated Flags--By 3DFlags.com


Helyi idő

Szófia madártávlatból

Szófia madártávlatból (foto : Flickr by Михал Орела)

Látnivalók


Svetka Petka Szamardzsijszka
Church of St Petka of the Saddlers (Bulgarian: Църква „Света Петка Самарджийска“)

A minden vihart kibírt kicsiny templom máig őrzi eredeti formáját. Félig földbe vájva rejtőzik a belváros igen élénk, zajos forgalmától. A 14. században épült, bár kívülről elég egyszerűnek hat, belülről csodaszép.
A templomnak fél-hengeres boltozata, és félgömb alakú szentélye van, falai 1 méter vastagok, melyek téglából és kőből készültek. A második világháború utáni ásatások során egy kriptát is felfedeztek.
A föld felszíne alá 2 méterre süllyesztett építmény valószínűleg a város első keresztény temploma volt, mely titkos gyülekezőhelyként szolgált.

Svetka Petka Szamardzsijszka

Svetka Petka Szamardzsijszka (foto : Flickr by mitko_denev)

Szent György templom
The Church of St George (Bulgarian: Ротонда „Свети Георги“ Rotonda "Sveti Georgi")

A 4. században épült templom valószínűleg egy vagy esetleg több neves személynek emelt sírhely lehetett. A 6. században alakították át pravoszláv templommá. Ettől az időszaktól kezdődően már nyomon követhető az épület történelme. 3 vakolat-, illetve freskóréteg különböztethető meg a falain. Ezek rendre a 11., a 12., 14. és a 15. századból valók. A török időkben Gül dzsámi volt, majd raktár. Később Battenberg Sándor fejedelem mauzóleuma lett, végül ismét pravoszláv templom, ahol ezután már csak a névadó Szent György napján miséztek. Ma védelem alatt álló műemlék.

Szent György templom

Szent György templom (foto : Flickr by Klearchos Kapoutsis)

Alexander Nyevszki katedrális
The St. Alexander Nevsky Cathedral (Bulgarian: Храм-паметник „Свети Александър Невски“, Hram-pametnik „Sveti Aleksandar Nevski“)

A székesegyház a Balkán-félsziget egyik legnagyszerűbb műemléképülete. Ezzel fejezte ki örök háláját a bolgár nép felszabadítója, az orosz nép iránt. Az orosz-török háborúban (1877-1878) mintegy 200.000 orosz katona esett el a bolgárok függetlenségéért vívott harcban. A névadó Alexander Nyevszki (1220-1263) novgorodi fejedelem, orosz nemzeti hős, akit szentté avattak (II. Sándor cár védőszentjének tartotta). 1882-ben helyezték el a székesegyház alapkövét. A terveket Alekszandr N. Pomerancev professzor készítette, akinek a nevéhez a sipkai hagymakupolás orosz templom fűződik. A katedrálist 1924-ben szentelték fel. A templom impozáns méreteivel és pompás díszítettségével igazán lenyűgöző látványt nyújt.
71 méter hosszú, 55 méter széles, legnagyobb magassága a harangtorony tetején eléri az 52 métert, a nagy kupolán pedig a 46 méter, átmérője 16 méter. A székesegyház alapterülete 3170 négyzetméter, befogadóképessége 5000 fő. A toronyban 12 harang van, melyek közül a legnagyobb csaknem 12 tonna, a legkisebb alig 7 kg. A tetőket borító rézlemezek összfelülete 4000, az aranylemezeké 700 négyzetméter, ez utóbbiak súlya eléri a 8350 kg-ot.
A templom alaprajza kereszt alakú, 5 hajós felépítmény, amelyet valósággal elhalmoznak a kisebb-nagyobb kupolák, félkupolák és egyéb kiegészítő, díszítő elemek. Ezek túlnyomó többsége a középkori bizánci-bolgár és orosz egyházi stílus jegyeit viseli.
A gyönyörű épület alapozására formált és csiszolt bolgár gránitot használtak, a falakat fehér vracai mészkővel borították, a tetőket rézlemezekkel, a kupolákat pedig aranylemezekkel fedték be.
A székesegyház belső kiképzése és díszítése méltóképpen követi a külsejét. A freskók különböző művészek alkotásai, az Ó és az Új testamentumot ábrázolják. 82 ikon (olajfestmény) és 273 falfestmény nyújt a látogatónak igen magas fokú művészi élvezetet.
A templom minden egyes részletére a monumentális és igényesen, precízen kidolgozott jelzőket lehet csak hozzáfűzni, melyekkel méltó emléket állít a csatában elesetteknek.

Alexander Nyevszki katedrális

Alexander Nyevszki katedrális (foto : Flickr by Jelle...)

Szveta Nedelja érseki székesegyház
St Nedelya Church (Bulgarian: църква „Света Неделя“)

A templom mai helyén már az ókorban is állt egy kis szentély. A középkorban is csak egy kis fatemplomocska állt itt. A Szveta Marina érseki templom, feltehetően az 1585-ös földrengéskor összeomlott, s a kis templom helyére egy új katedrálist építettek, a szent király földi maradványait is ide helyezték. Ettől fogva Szveti Kral (Szent Király) templomnak nevezték.
Az épület az 1856-os földrengésben súlyosan megrongálódott, itt volt az ideje egy nagyobb és masszívabb templom építésének. Az új Szveta Nedelját 1865-ben szentelték fel. A török elnyomás alól felszabadulva, 1878-ban átépítették a templomot, olyan formára, hogy az orosz templomokhoz vált hasonlóvá. 1894-ben egy tűzvész alkalmával súlyosan megrongálódott. Az felújított épületet 1925-ben terroristák rongálták meg olyan mértékben, hogy jobbnak látták a templomot teljesen átépíteni. Felszentelésére 1936-ban került sor.
Kupolájának átmérője 14,4 méter, magassága 29 méter. Viszonylag szerény méretei ellenére térhatása – s különösen magassága a tér közepén, háttérben a Vitusával – jelentősebbnek tűnik.

Szveta Nedelja érseki székesegyház

Szveta Nedelja érseki székesegyház (foto : Flickr by Damien Smith)

Szent Zsófia templom
The Hagia Sophia Church (Bulgarian: Църква „Света София“)

A Szent Zsófia (Szent Szófia templom) főváros és a Balkán-félsziget neves építészeti alkotása, műemléke, valamint a város névadó temploma. Ezen a helyen már a 2. században is állt egy kis templom, melynek díszes mozaikpadlóját szinte teljes egészében sikerült feltárni. A következő századokban több templom is épült, miután a gótok és a hunok feldúlták azokat.
A Második Bolgár Birodalomban (12-14. század) a fővárosi templom címet viselte. A 14. században adta a nevét a városnak. Az oszmán uralom idején mecsetté alakították át, az eredeti 12. századi freskókat megsemmisítették és minareteket építettek a templomhoz. A 19. században két földrengés következtében az egyik minaret ledőlt és a mecsetet elhagyták. A restaurációs munkák az 1900-as években kezdődtek el.
A templom ma Délkelet-Európa egyik legjelentősebb ókeresztény műemléke. Háromhajós, boltíves, kupolás bizánci bazilika-templom. A főbejárat két oldalán emelkedő, kissé alacsonyabb toronyszerű toldalékok az előcsarnokot kiszélesítik. A keskeny, magas középhajót boltíves oszlopsor támasztja alá. Belső kiképzése nagyon egyszerű, puritán, fő díszítőelemei szinte csak a nagy ablakai.

Szent Zsófia templom

Szent Zsófia templom (foto : Flickr by Klearchos Kapoutsis)

Orosz templom vagy Szent Miklós tempom
The Russian Church (Bulgarian: Руска църква, Ruska tsarkva)
Church of St Nicholas the Miracle-Maker (църква "Св. Николай Чудотворец", tsarkva "Sv. Nikolay Chudotvorets")

A templomot a török hódoltság idején építették, amely 1882-ben megsemmisült a bolgárok felszabadulásáért vívott orosz-török harcban. Az új templom építése 1907-ben kezdődött és 1914-ben szentelték fel. Az orosz nagykövetség hivatalos egyházaként építették, amely a szomszédban helyezkedett el. Az egyházat Mikhail Preobrazhenski, orosz építész tervezte, melynek építése A. Smirnov felügyelete alatt zajlott, aki az Alexander Nyevszki katedrálist is építette. A színekben gazdag külső cserepek díszítése G. Kislichev munkája, a belső falfestményeket Vasily Perminov és művész csapata készítette. A templom öt kupolája arannyal van bevonva. Az épület külsejét nemrégiben az Orosz kormány állítatta helyre. A csinos külsejű, vonzó, takaros kis templomot ma is szívesen látogatják.

Orosz templom vagy Szent Miklós tempom

Orosz templom vagy Szent Miklós tempom (foto : Flickr by mitko_denev)

Banya Basi-dzsámi

Szófia egyetlen épen maradt, ma is működő mohamedán temploma, a főváros egyik érdekes színfoltja, nagy értéket képviselő építészeti alkotása. Építője a híres Kodzsa Mimar Szinan, a 16. századi muzulmán építőművészet egyik legkiválóbb mestere volt.
A vörös téglából épült, nagy tömeghatású dzsámi az utcai homlokzat három szamárhátas boltívvel élénkített szép árkádjával, ólomborítású kupolájával, a hatszögletű főkupolával és a szigorú mértéket tartó minarettel együtt harmonikus egységet alkot. A nagykupola kialakítása (tartóoszlopok és támaszfalak mellőzésével) abban az időben építészeti bravúrnak számított, annál is inkább, mert mindmáig ellenállt az idő vasfogának, dacolt a földrengésekkel és bombatámadásokkal is. Belső díszítését neves mesterek végezték, szép perzsa imaszőnyegeit ügyes kezű szövőnők készítették.

Banya Basi-dzsámi

Banya Basi-dzsámi (foto : Flickr by korom)

Ivan Vazov Nemzeti Színház
(Bulgarian: Народен театър „Иван Вазов“, Naroden teatar „Ivan Vazov“)

Szófia egy legszebb, nagy becsben álló műemléképülete. Névadója a bolgár nép ismert neves író-költője. A színház első változatban 1906-ban készült el, és 1907-ben nyitott meg. A neoklasszikus épületet két híres bécsi építész, Hermann Helmer és Ferdinand Fellner tervezték. A 900 férőhelyes színház színpada és nézőtere 1923-ban egy tűzeset folyamán megrongálódott és újjá kellett építeni. Az újjáépítést Martin Dünfer német építész vezette, amely 1929-re fejeződött be.
A második világháborúban is jelentős károkat szenvedett az épület, amit 1945-ben helyrehoztak. Egy másik újjáépítés 1971 és 1975 között zajlott. Ma egy 750 fős nagy nézőtere, egy 120 fős kisebb és további 70 fő foglalhat helyet a negyedik emeleten.
Az immár 100 éves, igen gazdag múltú, színházi és politikai eseményekben egyaránt bővelkedő, impozáns külsejű épület előtere és a két párhuzamos oldalutca sétáló utcákként szolgálnak. A főbejárattal szemben két szökőkút sor látható. Az együttes hangulata, lenyűgöző varázsa különösen az esti órákban rendkívüli.

Ivan Vazov Nemzeti Színház

Ivan Vazov Nemzeti Színház (foto : Flickr by access.denied)

Nemzeti Régészeti Múzeum
The National Archaeological Museum (Bulgarian: Национален археологически музей, Natsionalen arheologicheski muzey)

A múzeum az egykori Bujuk dzsámiban lelt otthonra, mely a 15. század második felében épült. Ez volt Szófia legrégebbi és legnagyobb mecseteinek egyike. Az egykupolás mecsetektől eltérően, melyek az egyeduralkodó szultánok hatalmasságát szimbolizálták, a Bujuk dzsámi a középületek puritánságát és az igazhívőknek az isten előtti egyenlőségét kívánta hangsúlyozni. Ezért a mecset ismeretlen építője a tetőszerkezetet 9 egyenlő részre osztotta, amely fölé 9 egyforma ólomborítású kupolát helyezett.
Az épület 1880 és 1893 között a Nemzeti Könyvtárnak adott helyet. A múzeumot hivatalosan 1905-ben nyitották meg és a városban található összes kiállított régészeti tárgyat ide hozták. A múzeumnak öt kiállító terme van: őstörténeti terem, központi terem (késő bronzkortól a középkorig), középkori terem, kincsestár és egy időszakos kiállító terem.


Nemzeti Régészeti Múzeum

Nemzeti Régészeti Múzeum (foto : Flickr by Klearchos Kapoutsis)
 
Tömegközlekedés:
A városon belül közlekedhetünk villamossal, metróval, autóbusszal és trolibusszal. Válthatunk egy útra érvényes jegyet, de amennyiben egész nap utazgatni szeretnénk, érdemes napi jegyet vásárolni, mely minden egyes tömegközlekedési járműre érvényes. A jegyeket a kioszkokban és az állomásokon is megvásárolhatjuk.

Villamos

Villamos (foto : Flickr by Klearchos Kapoutsis)

Vonat:
Az ország vasúthálózata elég kiterjedt, a vonatok olcsók és megbízhatóak, viszont elég lassúak. A Szófiából Várnába tartó út több mint nyolc óra hosszú, a leggyorsabb járattal is. Ezért, ha vonattal akarjuk bejárni az országot, érdemes inkább este utazni, a hálókocsik ugyanis kényelmesek és nem pazaroljuk el az időt az utazással.

Vonat

Vonattal is közlekedhetünk (foto : Flickr by Михал Орела)

Repülő:
A várost leginkább repülővel érdemes meglátogatni. Szófiának saját reptere van, ahova Európa összes jelentősebb repteréről indulnak járatok.
A bolgár belföldi légi közlekedést is ajánlatos igénybe venni. Várnából, Plovdivból, Veliko Tirnovóból, Burgaszból és Ruszéból naponta indulnak járatok a fővárosba és vissza.

Autó:
A városban természetesen lehetőség van autókölcsönzésre is. Ez viszonylag drága, de ha a főútvonalaktól távolabb eső nevezetességeket szeretnénk megnézni, akkor autót kell bérelnünk. A nagyobb kölcsönzőknek az ország minden pontján vannak kirendeltségei. A benzin viszonylag olcsó, de az utak elég rossz minőségűek.
 

 



 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése