Népsűrűsége: 9128 fő/km²

Területe: 38,964 km²

Területe elővárosokkal: 411,717 km²

Magasság: 70-338 m

Földrajzi koordinátái: é.sz.17°58’ és k.h. 102°36’

Görögország zászlója
Görög zászló

Helyi idő







Athén (görögül Athina), Görögország fővárosa az ország szívében, az Attika-i síkságon terül el. Európa egyik legrégebbi városa. Hírnevét nagy múltjának köszönheti. Méltán nevezik az európai civilizáció bölcsőjének. Lakossága az agglomerációval együtt kb. 4 millió főt tesz ki, melyből Athénban közel 2 millióan laknak, így az ország legnagyobb városa is egyben. Őt követi Thesszaloniki 1 millió fővel. A lakosság nagy része görög, de a környező országokból érkező betelepülők közül is már számos hazájának vallja.
Athén kisebb városrészekből és falvakból tevődik össze. A város 54 kerületből áll, melyek közül legnagyobb az Athéni kerület, mintegy 750000 fővel.
1985-ben ő kapta meg először az Európa Kulturális Fővárosa címet.




Athéni látképAthén Európa egyik legrégebbi városa. Nem is csoda, hogy történelmét nem lehet egy részben elmondani. Története több részre bontva a következő:

Már Kr. e. 3 évezredben is lakott terület volt. Sokan úgy gondolják, hogy nevét Pallasz Athéné istennőről kapta, de az sem kizárt, hogy fordítva történt. Központjaként tulajdonképpen az Agora szolgált, melytől nem messze emelkedett az Akropolisz.


Athéni Agora
Athéni Agora (Foto: Flickr by Mitko Denev)


Korai történetében a mükénéi civilizáció egyik kiemelkedő központjaként szolgált. Athént eleinte királyok kormányozták, melyek az arisztokrácia élén álltak. Valójában az Arész-dombi tanács kormányozta az országot és ő nevezte ki a legfőbb állami hivatalnokokat is.

A demokrácia elindítása Drakón arkhón nevéhez fűződik, aki írásba foglalta a törvényeket. Ezt követően sok nagy történelmi alak formálta az országot. Ilyen volt többek között Szolón, Peiszisztratosz és Kleiszthenész.

Kr.e. 500 körül az athéniak két nagy csatában ütköztek meg a perzsákkal. (marathóni és szalamiszi csata) A felszabadított városokból létrehozta a déloszi szövetséget és birodalommá nőtte ki magát. Athén nem csak harcairól volt nevezetes, hanem filozófusairól és művészeiről egyaránt. Számos történelmi nagy alak élt Athénban. Ilyen volt Aiszkhülosz, Szophoklész, Arisztophanész, Euripidész, Szókratész, Platón, Hérodotosz és még sorolhatnám a legnagyobb filozófusokat, történészeket, szobrászokat, drámaírókat.

Arisztotelész szobra
Arisztotelész szobra (Foto: Flickr by maha-online)


Nagy Sándor Makedónia uralkodója mindig elismerően beszélt Athénról. Nevelője és tanítója Athén egyik legnagyobb filozófusa Arisztotelész volt. Nero és Hadrianus császár bezáratta a pogány oktatási központokat, I. Justinianus pedig a filozófiai iskolákat 529-ben. Ezt követően Athén először bizánci, majd az oszmán birodalom részévé vált. A 17. századra lakossága megfogyatkozott és ebben az időben támadta meg őt Velence 1687-ben. A törökök 1833-ban vonultak ki Athénból.

Athén népessége a XX. sz. első felében indult növekedésnek, amikor is több, mint egymillió menekült érkezett Kis-Ázsiából az országba. 1981-ban lépett be az Európai Unióba és azóta is az egyik legkiemelkedőbb tagállamának számít.
Athéni látképAz Athénban tömegközlekedési rendszere autóbuszra, villamosra, metróra és helyi érdekű vasútra épül. Athénban a metró igen fontos szerepet játszik, így nem csoda, rengeteget költenek rá. Jelenleg 91 km a teljes hossza, de 2008-ra el szeretnék érni a 110 km-t.



Athéni busz
Athéni busz (Foto: Flickr by yuankuei)


Nem csak a metró, hanem villamos vonala is a modern hightech technikán alapul, mely az egész várost behálózza.A tömegközlekedés egyik fő elemét az autóbuszok adják, melyek reggel 5 és 23.30 között közlekednek. A város sokat fordít a közlekedés fejlesztésére, hiszen évente több 10 millió turista fordul meg a fővárosban.

Athéni villamos
Athéni villamos (Foto: Flickr by Arnoldius)
 
A turizmus az elmúlt század utolsó évtizedeitől kezdve rohamosan nő. Mára már az idegenforgalom több, mint 4 milliárd bevételt nyújt az országnak. A legtöbb idelátogató az EU tagállamaiból érkezik. A német és a brit vendégek közül kerül ki a turisták fele. Nem csoda, hogy rengetegen választják úticélul Görögországot, hiszen számos látnivalót kínál az érdeklődő közönségnek.

Athéni Agóra
Az Athéni Agóra a város egyik legfőbb nevezetessége a megannyi sok látnivaló közül. Már Kr.e. 8. században is központi helye volt a város szívében. A demokrácia és a szólásszabadság szimbólumává vált. Valószínűleg ez azért lehetett így, mert a polisz (városállam) vezetői valóban kíváncsiak voltak a nép véleményére. Ez volt Athén legfőbb politikai, vallási, kulturális központja is. Mivel igen fontos helynek számított, itt álltak az állami hivatalok, templomok és más hivatalos középületek is. Számos híres történelmi alak megfordult itt. Ilyen volt például a kereszténységet hirdető Szent Pál apostol is.

Athéni Agóra
Athéni Agóra (Foto: Flickr by Mitko Denev)


Az Olümpiai Zeusz Templom
Az Olümpiai Zeusz Templom a legnagyobb ókori szentélynek számított Görögországban. Megálmodója és építtetője Peiszisztratosz volt a Kr.e. 6. században. Haláláig nem fejezték be. Ezt követően többször neki láttak annak, hogy befejezzék. Végül ez Kr.u. 131-ben Hadriánusz császárnak sikerült. Ma az érdeklődő közönség sajnos már csak néhány részletét látja az egykor kegyhelynek. A 104 díszesen faragott oszlopából, mára már csupán 15 maradt fenn.

Az Akropolisz
Jelentése: fellegvár, felsőváros. Ez az épület úgy emelkedik a város fölé, mint egy tiszteletet követelő erőd. Kr. u. 7. században folyamatosan vált vallási és politikai központtá. A perzsák a város megszállásakor ezt is lerombolták, majd újjáépítették. Elsősorban Pallasz Athéné istennőnek szánták szent emlékműnek az idegen hódítók felett alkotott győzelmek sikerére. Periklész a kor egyik legjelentősebb egyénisége pedig vallási, politikai és kulturális központtá tette.

Akropolisz éjszaka
Akropolisz éjszaka (Foto: Flickr by ehpien)


Az Erechtheion:
 
Ez az épület volt az Akropolisz központi temploma. Nevét Erektheusz királyról kapta. Kr.e. 421 és 406 között építették. Egy összetett építmény volt, melyet úgy kellett megépíteni, hogy helyet kapjon benne Pallasz Athéné, a tenger ura Poszeidon, a kovácsisten Hephaisztosz szentélye, valamint Athén mitikus királyainak sírhelye és a Szent Olajfa is.

Dionüszosz színháza:
 
Kr.e. 446-445 között épült ki végleges formájában az Akropolisz déli oldalán. Peiszisztratosz korában építették Dionüszosz, a szőlőtermelés a bor és az életöröm istenének tiszteletére. Egy olyan színházról van szó, mely akár 20 000 főt is képes volt befogadni. Nézőterét 13 szektorra és 3 övezetre osztották. Üléseit márványtömbökből faragták ki. Itt adták elő a legnagyobb görög drámaírók többek között Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész műveit.

Dionüszosz színháza
Dionüszosz színháza (Foto: Flickr by Rich Pianka)


A Parthenon:
 
Az épületegyüttes fő bástyája az Akropolisz legmagasabb részén terül el. Athéné tiszteletére építették Kr.e. 447 és 438 között. Ez a hatalmas épület tele volt szobrászati remekművel, melyek mind a kor egyik legnagyobb szobrászának, Pheidiásznak a munkáját dicsérték. Ezek közül is kiemelkedik Athéné 11 méter magas szobra, melynek ruhája arany és elefántcsontborítású volt. Az épületet teljes egészében márványból építették. A Parthenon-t Kr.u. 4. századtól keresztény templomnak, 1458-tól pedig török mecsetnek használták. 1687-ben súlyosan megrongálódott a velenceiek ostroma idején. Helyreállítását a XIX. század közepén kezdték meg.

A Parthenon
A Parthenon (Foto: Flickr by RobW)


Lüszikratesz-emlék:
 
Kr.e. 334-ben építették. Ezt tartjuk a legjobb állapotban megmaradt khorégosz emlékműnek. (khorégosz szó szerint karvezetőt jelent) Valójában azt a gazdag görög polgárt nevezték így, aki valamely dráma előadásinak költségeit finanszírozta. Az emlékmű 2,8 méter átmérőjű és 6,5 méter magas. Az emlékmű szinte teljes egészében épségben maradt az utókorra.

Hadriánus diadalíve:
 
Hadriánus diadalíve vagy máskép Hadriánus kapuja Kr. u. 2. században épült. Valószínűsíthető, hogy az Olümpiai Zeusz Templom elkészülte miatt rendezett ünnepségre készült a császár tiszteletére. A hagyomány szerint ott épült, ahol Thészeusz városfalának határköve állt. 2 írás található rajta. Az Akropolisz felöli oldalán a következő szöveg olvasható: „Ez Athén Thészeusz városa” . A másik oldalán pedig a következő: „ Ez Hadriánus városa, már nem Thészeuszé”. A diadalíven áttekintve a fellegvárat láthatjuk pillanthatjuk meg.

Hadriánus diadalíve
Hadriánus diadalíve (Foto: Flickr by RobW)

 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése