Párizs látnivalók


Egyéni keresés




Párizs Franciaország fővárosa, az Île- de- France régió középpontjában a Szajna mentén terül el. Európa egyik legnépesebb városaként lakossága az agglomeráció nélkül közel 3 millió fő, az agglomerációval pedig meghaladja a 10 millió főt. A francia főváros a világ négy legjelentősebb városának egyike, a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja. Több jelentős nemzetközi szervezet (OECD, UNESCO) is Párizsban székel. Története során a divat, a művészet és a szórakozás meghatározó szerepet játszott, máig a divat fővárosaként tartják számon.
Párizs önálló megyei és városi jogokkal rendelkezik, ugyanakkor nagymértékben függ az államtól. Különösen megmutatkozik ez abban, hogy nincs önálló rendészeti szerve. Közigazgatási szempontból 20 kerületre oszlik, melyek élén a kerületi polgármester áll. A kerületek csigavonal szerűen helyezkednek el, mely a város kialakulásának történetét tükrözi. A városképet a Szajna uralja, mely kettészeli a várost, és amelyet 37 híd tarkít.
Párizst rengeteg turista keresi fel minden évben. Híres múzeumai és épületei mellett a divat és a művészetek vonzzák a legtöbb embert.


Foto: flickr by Feuillu's photostream
 Szajna közepén fekvő sziget, Île de la Cité, az a hely, ahol Párizs született. A parsii törzs i. e. 300. körül ezen a szigeten alapította meg a mára metropolisszá nőtt várost. Párizs számos jelképe és műemléke található a város bölcsőjének is nevezett szigeten. A Pont Neuf, Párizs legrégibb kőhídja is ezt a szigetet köti össze a szárazfölddel.

Île de la Cité
Foto: flickr by The Outback Traveler

Notre Dame

A sziget keleti felén áll Párizs és az ország egyik jelképe, a Notre Dame. A gótikus stílusban épült katedrális helyén eredetileg pogány szentély állt. Ezt követően előbb Klodvig emeltetett keresztény templomot a szentély helyére, majd ennek helyére egy román kori templom épült. A Miasszonyunk templom (Notre Dame) építése 1163.-ban kezdődött Pierre de Montreuil tervei alapján, és mintegy 200 évig tartott. Az azóta eltelt idő alatt számos temetés, királyi esküvő és ceremónia zajlott a katedrális falai között. Itt található az ország 0 kilométeres köve is.
Felépítése és elrendezése mind a középkori építészet jellemzőit mutatja. Három kapuja különbözik egymástól. A baloldali kapu a Szűz kapuja, mely a frigyládát és Szűz Mária megkoronázását ábrázolja. Az Utolsó Ítélet kapuapuján a feltámadottakat láthatjuk, amint lelküket a mérlegre teszik. A harmadik kapu, a Szent Anna kapu, melyen Maurice de Sully képmása is felfedezhető. A templom egyik büszkesége a kereszthajóban található két 13. századi rózsaablak.
Akiknek nincs tériszonyuk azok mindenképpen másszák meg a Notre Dame tornyát. A hosszú sorban állás és a 387 lépcső megmászása után csodálatos élményt nyújt a párizsi panoráma. A katedrális legendás 17. századi harangja, Emmanuel csak állami ünnepeken hallható, egyébként nem kondítják meg. Hangjának tisztasága egy legenda szerint annak köszönhető, hogy készítésekor az olvasztott bronzba Párizs legszebb lányai dobálták be ékszereiket.
Érdemes megnézni a Musée de Notre- Dame de Paris-t is, mely a Notre Dame történetét mutatja be. A múzeumban a katedrális alól kiásott ókori régészeti leletek, egyházművészeti kincsek és egy 4. századi kupa is látható.

Notre Dame
Foto: flickr by RuiPereira

Sainte- Chapelle

A Sainte- Chapelle kápolna a Notre Dame-mal szemben áll. A karcsú, égbe nyúló, gótikus épületet az Igazságügyi Palota (Palais de Justice) falai veszik körbe. A kápolna tervezője ugyanaz a Pierre de Montreuil, aki a Notre Dame-ot építette. A 33 nap alatt felépült Sainte- Chapelle-t Szent Lajos építtette, hogy itt őrizzék Jézus töviskoronáját (a töviskorona másolata ma is megtekinthető). Aki körbejárja a felső kápolnát, az 1134 bibliai jelentet csodálhat meg időrendben.

Sainte Chapelle
Foto: flickr by poloballs

Igazságügyi palota (Palais de Justice) és a Conciergerie

Az Igazságügyi palota valaha a király rezidenciája volt. Az a terem, ahol ma az elsőfokú polgári bíróság kapott helyet, egykor Szent Lajos hálószobája volt. A palota északkeleti szárnyában található a Conciergerie. A komor erőd, melynek falai fölé négy torony magasodik a középkorban börtönként működött. Valaha a királyi palota része volt, majd mikor V. Károly király átköltözött a Hôtel Saint- Pol-ba kulcsok őrét, a Comte des Cierge-t helyezték el itt. Innen származik az épület neve is. A 14. században alakult át az épület börtönné. Itt raboskodott a forradalom után a később kivégzett királyné Marie- Antoinette is. Az épület elején található Óratorony volt Párizs első órája, mely a mai napig is működik. A tornyon belül még sértetlenül állnak a konyha részei.

Igazságügyi palota
Foto: flickr by Olivier Bruchez

Mémorial de la Déportation

A sziget keleti felében található emlékmű a náci haláltáborok áldozatainak állít emléket. A börtöncellákra emlékeztető fülkék falaira idézetek és a haláltáborok nevei vannak írva.
Ez a környék a jobb part egyik legélénkebb kereskedelmi és kulturális központja. Nyugaton a Louvre és a Palais Royal, keleten pedig a Marais határolja.

Hôtel de Ville

A Hôtel de Ville díszes épülete a városházának ad otthont. Ez a 19. századi épület annak a 17. századi városházának a helyén áll, melyet 1871.-ben leromboltak a Kommün hívei. A palota büszkesége a Díszterem (gyakran rendeznek itt banketteket, fogadásokat), a rengeteg csillár és a csodás lépcsőház. A középkorban a terület a kivégzések helyszíne volt, ma azonban már semmi sem emlékeztet erre. A palota előtt álló tér kellemes sétahely, este a szökőkutakat és az épületet is kivilágítják.

Hôtel de Ville
Foto: flickr by Jean Lemoine

Saint- Merri templom

A gótikus stílusú 16. századi templom 1331.-ből származó harangja a legrégebbi Párizsban. A templomnak nem csak a harangja, de az orgonája is híres. Nem más játszott rajta, mint Camille Saint-Saëns.

Beaubourg (Centre National d'Art et de Culture, Centre Georges- Pompidou)

A hivatalosan Pompidou- központként, a helyiek által csak Beaubourgként emlegetett kultúrközpont évente 8 millió látogatót fogad. Az épületet 1977.-ben nyitották meg, és a Richard Rogers és Renzo Piano által megálmodott külső (az összes szerelvény szabadon, a külső falakon fut) ekkor nagy port kavart. Azonban az épület hihetetlen népszerűsége lecsitította a kritikusokat.
A központban található a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteménye. Barlangot idéző belső terében közkönyvtár, művelődési központ előadóterem, mozi és avantgarde zenei intézet (IRCAM) található.
A 4.-5. emeleten kapott helyet a modern művészetek múzeuma (Musée National d'Art Moderne). A múzeum 50 ezer kiállítási tárgya közül egyszerre csak egy kisebb rész látható, így a tárlat állandóan cserélődik. Sorozatos tematikus kiállítások mellett megtalálhatók itt több más művész festményei mellett Matisse, Picasso, Dalí, Kandinszkij és Warhol művei is.
Az épület tetőteraszáról, ahol Tinguely és mások szobrai láthatók, messzire el lehet látni. A téren pedig megtalálható Brâncuşi műhelye és Raynaud hatalmas arany virágcserepe.

Beaubourg
Foto: flickr by 0h

Les Halles

A Les Halles az 1183. és 1969. között itt állt történelmi vásárcsarnokról kapta nevét. Ezt a helyet nevezte Émile Zola "Párizs gyomrának". Azóta Párizs egyik legnagyobb és legcsúnyább bevásárlóközpontja épült a helyére, melyben mozi, filmarchívum és uszoda is található.

Saint Eustache templom

A Notre Dame-ot mintázó templom majdnem 100 éven át épült. A reneszánsz templom 8 ezer sípú orgonáján olyan neves zeneszerzők játszottak mint Liszt és Berlioz. A templom előtti téren Henri de Miller szobra látható, mely hatalmas fejet és tölcsérré formálódó, védelmező tenyeret mintáz.

Bourse du Commerce

A Bourse du Commerce 18. századi épületet egykor a gabonatőzsdének adott otthont. Ma kávéval és cukorral kereskednek falai között. Nem messze innen A Louvre keleti homlokzatával szemben áll a Saint Germain-l'Auxerois templom, melynek harangja jelezte az 1572. augusztus 24.-i Szent Bertalan éji vérengzés kezdetét.

Bourse du Commerce
Foto: flickr by John Althouse Cohen


Ez a rész Párizs királyi negyede. Fényes paloták, hatalmas parkok, a fasorok alatt pedig drága butikok és iparművészeti boltok sorakoznak a környéken.

Louvre

A Louvre a világ egyik leghíresebb és legnagyobb művészeti gyűjteménye (az épület méreteit tekintve ez a világ legnagyobb múzeuma). Eredetileg 1190.-ben Fülöp Ágost erődnek építtette a város védelmére, majd a 14. században V. Károly királyi lakká tette az épületet. Ezt követően az épület a királyok lakhelyéül szolgált, mígnem XIV. Lajos áttelepült Versailles-ba. Ekkor festők és szobrászok csapata költözött a termekbe, s az épület a szépművészet központja lett. Később a Francia Akadémia is az épületbe költözött, és számos művész munkáját állították ki a szalonokban. A forradalom során aztán a Louvre-t múzeummá nyilvánították. Múzeumként a Louvre 1793-ban nyitotta meg kapuit, és az akkor sem csekély mennyiségű műkincs azóta csak tovább gyarapodott.
A híres, hírhedt Piramis 1989-ben lett az épület része, mikor a múzeumot kibővítették. Az Üvegpiramis 666 üveglapból áll, melyeket rozsdamentes acélkábelek tartanak össze. Magassága több mint 21 méter, hosszúsága pedig több mint 35 méter. A vélemények megoszlanak a modern építményről. A kritikusok modernségét kifogásolják, szerintük ez a múlt és a hagyományok meggyalázása.
Látványossága mellett a Piramisnak gyakorlati célja is van, ez biztosítja a süllyesztett új udvar megvilágítását, valamint három kisebb piramison át szűrődik természetes fény az üzletekbe, kávézókba és kiállítótermekbe. A Piramis azonban nem csak a Louvre fontos része, hanem a Királyi tengely, azaz a Diadalút fontos pontja is.
A múzeum központi tere a Napóleon- csarnok, ahonnan felvonóval lehet eljutni a múzeum különböző részeibe. A Louvre három különálló részre tagolódik, a keleti Sully-, a déli Denon-, és az északi Richelieu- szárnyakra. Érdemes a bejáratnál elvenni egy ingyen térképet, mert bár a fő látnivalókat nyilak jelzik, térkép nélkül könnyen eltéved az ember.
A múzeum körbejárását érdemes a középkori Louvre-t bemutató kiállítással kezdeni. Itt bemutatják Fülöp Ágost erődjének romjait. A földszinti Sully- és Richelieu- szárnyban láthatók a keleti régiségek, többek között Hammurappi törvénytáblája, a világ első jogi irata, és a mezopotámiai szobor, az imádkozó Ebih-il. A Sully-szárny déli oldalán található a híres Milói Vénusz, melyet 1820.-ban vásárolt meg a francia kormány a görög Milosz- szigetről. A földszinti Denon-szárnyban látható az etruszk szarkofág a heverő házaspárral, illetve az olasz szobrok részlege, ahol megtalálhatók Michelangelo szobrai is. Az első emeleti Denon- szárnyban több más olasz festő (Tiziano, Tintoretto, Raffaello stb.) remekműve mellett látható a Louvre büszkesége, a Mona Lisa. Ugyancsak az első emeleten látható a Nagy Galéria, melyben neves francia művészek (Delacroix, Géricault stb.) mellett El Gréco és Goya képei is megtalálhatók. A Richelieu- és Sully-szárny második emeletén a képeké a főszerep. Itt láthatók Rembrandt festménye a Bethsabé fürdője illetve Jan Vermeer, A csipkeverőnő című portréja is.
Külön szárnyban három további gyűjtemény is látható. A Musée de la Publicité plakátgyűjteménye mintegy 100 ezer darabból áll. A középkortól napjainkig láthatók hirdetések, plakátok. A Musée des Arts Décoratifs az iparművészet korszakaiba enged betekintést. A középkortól az art deco-ig mutatja be az iparművészet fejlődését falikárpitokon, bútorokon keresztül. A Musée des Arts de la Mode et du Textile a párizsi divat alakulását követi nyomon a 16. századtól napjainkig. A múzeumban 16 ezer kosztüm, 30 ezer textilminta és 35 ezer divatkellék látható.

Louvre Párizs
Foto: flickr by /mrpunto

A Louvre legnagyobb büszkeségei:
Lonardo da Vinci: Mona Lisa (1503-1506)
Milói Vénusz (i. e. 2. század körül)
Géricault: A Medúza tutaja (1816.)
George de la Tour: Hamiskártyás (1635-1640 körül)
Ingres: Fürdőző (1808.)
Cimabue: Trónoló Madonna (1270. körül)
Botticelli: Vénusz és a Gráciák megajándékoznak egy fiatal lányt (1438. körül)
Varmeer: A csillagász (1668.), A földrajztudós (1668-1669)
Michelangelo: A lázadó rabszolga (1513-1515)
Írnok (i.e. 2500-2350)
Szárnys bika Perzsiából (i.e. 500. körül)

Tuileriák kertje

A Tuileriák kertjét 1564.-ben alakította ki Medici Katalin palotája előterében, hogy Toscanara, szülőhazájára emlékeztesse. Egy évszázaddal később XIV. Lajos kertésze, André Le Nôtre rendezte át egyenes kerti utakkal és nyírt bokrokkal. Ekkoriban nyílt meg a kert a nagyközönség előtt, s hamar divatos korzó lett. Az 1990-es években aztán újra átrendezték a parkot, s lejtős terasszal és zártkerttel bővítették.
A Louvre felől a Tuileriák kertjéhez közeledve az Arc de Triomphe du Carrousel alatt haladunk el. A diadalívet 1808.-ban emeltette Napóleon ausztriai győzelmének tiszteletére. A diadalív előtt egykor a Tuileriák palotája állt, ma aktok és vízmedencék állnak a helyén.

Musée de l'Orangerie

Az Orangerie múzeumában számos híres festő remekművei láthatók. A múzeumban látható 22 Soutine, 14 Cézanne, 28, Derain, 24 Renoir valamint számos Matisse, Utrillo és Picasso festmény. Az Orangerie büszkesége Monet, Vízililiomok című sorozatának 8 óriás pannója, melyeket maga a művész ajándékozott a francia államnak 1918.-ban.
Az Orangerie-vel szemben áll a Jeu de Paume kiállítási csarnok, ahol fotókiállításokat rendeznek.

Musée de l'Orangerie
Foto: flickr by sbcar

Szent Rókus templom (Saint Roch)

A Szent Rókus barokk templomban nyugossza álmát számos híresség, többek között Diderot, Corneille és Le Nôtre, a híres királyi kertész. E templom lépcsőjén lövetett le fiatal tábornok korában királypárti felkelőket Bonaparte Napóleon. A lövések nyomai még ma is látszanak a falakon. Itt sebesült meg az Orléans-i szűz, Jean D'Arc is egy az angolokkal vívott csatában. Nem messze áll a szobra, mely egyike a Párizsban található négy képmásának.

Szent Rókus templom
Foto: flickr by stevecadman

Palais Royal

A Palais Royal-t Richelieu bíboros építtette, aki 1624-től Franciaország miniszterelnöke volt. Halála után a palota az államé lett. Ebben az épületben nőtt fel a későbbi Napkirály, XIV. Lajos. A 18. században Orléans hercegei költöztek a palotába, akik a szerencsejáték és prostitúció fellegvárává tették azt. Lajos Fülöp pénzszerzés céljából üzleteket építtetett a palota köré, majd ezeket borsos áron bérbe adta.
Ma a Palais Royal a Kultuszminisztérium székhelye. Központi udvarában 250 fekete-fehér csíkos oszlopcsonk áll, az árkádok alatt pedig szakboltok sorakoznak, melyek érmét, ólomkatonát, antik tárgyakat kínálnak.

Palais Royal
Foto: flickr by betta design

Nemzeti Könyvtár (Bibliothéque Nationale)- Richelieu

A nemzeti könyvtár alapja Mazarin bíboros egykori palotája. Az anyag zöme átkerült a Tolbiacba. A könyvtár egyike a világ legnagyobbjainak. Megtalálható itt Nagy Károly festett Bibliája, de láthatók Villon, Hugo és Rabelais műveinek eredeti kéziratai is.
A Richelieu-ben rajzokat, térképeket, kottákat és kéziratokat őriznek. A földszinten érmegyűjtemény látható, mely a forradalmárok által elkobzott királyi gyűjteményből áll össze.

A Palais Royal-tól északra terül el a Grand Boulevards, a kelt-nyugat irányú sugárutak hálózata, melyek építése a 17. században kezdődött. A sugárutakat nappal ellepik a bevásárlók, mivel rengeteg áruházlánc, üzlet és étterem hálózat található itt. Párizs legnagyobb és legelegánsabb sugárútja a Champs-Elysées, melyet Le Nôtre tervezett 1667-ben a Tuileriák kertjének folytatásaként.

Grévin

A Grévin viaszmúzeumban olyan személyek viaszbábjai láthatók, mint Marie Antoinette, Gandhi, Lara Croft vagy a Barthez, a francia válogatott egykori kapusa. A viaszbábok mellett csodás látvány a tükörterem, a rózsafa és márvány faragványok. Ezekért külön is érdemes ide ellátogatni.

Grévin
Foto: flickr by benidormone

Palais Garnier

A Palais Garnier-t, az Opera épületét Charles Garnier tervezte. Belső terében rengeteg az arany és a márvány, lépcsőháza pedig igazi díszszemlévé teszi a nézők bevonulását. Nézőtere öt szintes, és ellepi az arany és a bársony. A mennyezetet Chagall festette ki 1964.-ben. Egy botrány is kapcsolódik az Operaház épületéhez. 1896.-ban az egyik előadáson a 6 tonnás csillár leszakadt, és egyenesen a nézőtérre zuhant.
A belépőjeggyel a könyvtár és a múzeum is megtekinthető, ahol partitúrák, portrék és jelmezek tekinthetők meg.
A szemközti épületben látható (és szagolható) a Parfümmúzeum, ahol a látogatók a parfüm 5 ezer éves történetét követhetik nyomon.

Palais Garnier
Foto: flickr by ::Topher::

Place Vendôme

A Place Vendôme-ot Párizs egyik legszebb tereként tartják nyilván. A teret 1699.-ben Colbert építtette a Napkirály, XIV. Lajos tiszteletére. A Place Vendôme mértani középpontjában ezért eredetileg XIV. Lajos lovas szobra állt, később ennek a helyére Traianus oszlopának másolatát állították. Jelenleg olyan luxus-ékszerészek és formatervezők üzletei szegélyezik a teret, mint Bulgari, Cartier vagy Dior. Emellett a téren áll a J. P. Morgan Bank és a Ritz Hotel is.

Champs- Elysées

Párizs legnagyobb és legelegánsabb sugárútja a Champs-Elysées, melyet Le Nôtre tervezett 1667-ben a Tuileriák kertjének folytatásaként. Ez a világ legkedveltebb szórakoztató- és pihenőövezete. A ?80-as évekbeli hírnévvesztés után mára ismét régi fényében tündököl. Régi hangulatot árasztó, divatos és elegáns hely.

Champs- Elysées
Foto: flickr by markhillary

Diadalív (Arc de Triomphe)

A Diadalív a Champs- Elysée-n áll, eredetileg ez jelezte a sugárút végét. A faragott emlék megépítésére Napóleon adott megbízást, de életében már nem láthatta az elkészült művet, az csak halála után készült el. A mű eredeti rendeltetése a nagy hadsereg dicsőítése volt. 50 méteres magasságával és 47 méteres szélességével korának legnagyobb diadalíve volt. A monumentális építmény 100 ezer tonnát nyom, alapjai pedig 8 méterrel a föld alá nyúlnak. 1920-ban a Diadalív alatt helyezték el az Ismeretlen katona sírját, majd 1923.-ban örökmécsest is gyújtottak tiszteletére. A mécsest minden este fél hétkor újra meggyújtják, s koszorút helyeznek a sírra. A Diadalív kilátóteraszára lifttel lehet feljutni. Fenséges kilátás nyílik innen a városra.

Párizsi Diadalív
Foto: flickr by 0h

Kis Palota (Petit Palais)

A Kis Palotát a versailles-i Trianon- palota ihlette. Az épületet sokszínű márványburkolat fedi és árkádos park veszi körül. A Kis Palotában kapott otthont a városi díszítő és szépművészeti gyűjtemény. A látogatók görög- római régiségeket, ikonokat, 17-18. századi festményeket, gobelineket, szobrokat és art noveau stílusú bútorokat tekinthetnek meg.

Musée Jacquemart- André

A múzeum gyűjteménye és bútorai a társasági festő, Edouard André feleségének Nélie Jacquemart-nak a tulajdonát képezte. Olyan neves művészek művei láthatók itt, mint Rembrandt, Tiziano, Donatello és Bellini. A gyűjtemény büszkesége Uccello: Szent György a sárkánnyal című műve.

Musée Nissim de Camondo

A múzeum gyűjteményét a lelkes gyűjtő Moise de Camondo hagyta az államra 1935.-ben, fia Nissim emlékére, aki az első világháborúban vesztette életét. A 18. századi műtárgyak között találhatók kárpitok, szőnyegek, porcelánok, bútorok és festmények is. A múzeumnak helyet adó polgárház a Kis Trianon mintájára épült.

A Boulevard Saint- Michel-től keletre elterülő negyed onnan kapta nevét, hogy az itt tanuló diákok latinul hallgatták előadásaikat, amíg Napóleon a forradalom után ezt meg nem változtatta. Ez a környék már a középkortól kezdve a tudományok és a bölcsesség otthona volt, itt áll a híres egyetem a Sorbonne.

Musée National du Moyen Age- Thermes de Cluny

A múzeum a világ egyik leghíresebb középkori műgyűjteményének ad helyet. A tárlatot olyan tárgyak alkotják, mint középkori kódexek, miseruhák, hímzések, kárpitok és egyéb vallási emlékek. A középkori kert nem hiteles másolata az eredetinek, csupán a műtárgyak ihlették.

Saint- Merri templom

A gótikus stílusú 16. századi templom 1331.-ből származó harangja a legrégebbi Párizsban. A templomnak nem csak a harangja, de az orgonája is híres. Nem más játszott rajta, mint Camille Saint-Saëns.

Sorbonne

A Sorbonne-t 1253-ban alapította Szent Lajos király és gyóntatója Robert de Sorbon. Eredetileg 16 teológushallgató kezdte meg itt tanulmányait. Európa legnagyobb hírű tudósai jártak falai között, s a szellemi élet csak úgy pezsgett falai között.
17. századi kápolnájában nyugszik Richelieu bíboros, aki egykor maga is az egyetem diákja volt. Sírja fölé faragott kőlap borul, s a néphit szerint akkor esik le, ha a bíboros lelke kiszabadul a pokolból.
A közelben áll a Collége de France szabadegyetem is, melyet a Sorbonne ellenlábasaként hozott létre I. Ferenc 1530-ban.

Sorbonne
Foto: flickr by Omar Omar

Panthéon

A Panthéont, XV. Lajos építtette Szent Genovéva (Párizs legfőbb védőszentje) tiszteletére, mikor felgyógyult betegségéből. Az építkezés 1756-ban kezdődött Soufflot vezetésével, de pénzhiány miatt csak a forradalom kitörésének idején készült el. A forradalmárok a templomot a szabadság megteremtőinek pantheonjává nyilvánították. Később Napóleon visszaadta az épületet az egyháznak. 1885-ben határozták el, hogy e templom lesz a legdicsőbb franciák nyughelye. Az altemplomban található többek között Victor Hugo, Émile Zola, Voltaire, Rousseau és számos tudós sírja . A legtöbb sír ráccsal van elzárva a látogatók elől, de Rousseu sírja kivételt képez. A nyughelyet nemhogy nem borítja rács, de egyenesen vonzza magához a látogatókat, mivel koporsójából egy fából faragot kéz nyúlik ki, mely a felvilágosodás fáklyáját tartja. A Panthéon kupolájának galériájában végezte el Léon Foucault, fizikus 1849-ben azt a híres ingakísérletet, mellyel bebizonyította a Föld forgását.

Párizsi Panthéon
Foto: flickr by Christine (bpc)

Botanikus kert (Jardin des Plantes)

A Botanikuskert 1640-ben nyílt meg XIII. Lajos gyógyfüves kertjeként. Itt áll Párizs legöregebb fája, egy 1635-ben ültetett fehér akác. Az 1700-as években a kert labirintussal, amfiteátrummal és kiállítótermekkel bővült, majd 1889-ben megnyílt a Galerie de Zoologie, ahol a francia utazók hazahozott és kitömött állatait mutatták be. Az állatkert 1794-ben nyílt meg.

Jardin du Luxembourg

A Luxembourg kert a randevúzók kedvenc helyszíne. A barokk Medici kút, és a királynék szobrai mellett egy halastó is díszíti Párizs egyik ékkövét. A parkban több mint 200 féle alma- és körtefa található, illetve egy működő méhészet is helyet kapott itt.

Palais du Luxembourg

A palotát, mely a firenzei Pitti- palotára emlékeztet, Medici Mária építtette férje, IV. Henrik halála után. Azonban a királyné nem élvezhette a palotát, mivel annak befejezése előtt száműzetésbe kényszerült. A forradalom idején börtönként szolgált az épület, jelenleg a Szenátus üléseit tartják itt. A szomszédban található Petit Luxembourg a szenátus mindenkori elnökének otthona.

Palais du Luxembourg
Foto: flickr by

St Sulpice templom

A templom leginkább a Delacroix által festett freskójáról (Jákob harca az angyallal) és orgonájáról híres. Utóbbi egyike Párizs legjobbjainak. A templom előtti téren rendezik a Foire St Garmaint (vásár), ahol régiségek, kerámiák és utcaszínház várja az érdeklődőket.



Disneyland: Disneyland Párizstól 32 kilométerre keletre fekszik. Évente kétszer annyian látogatják, mint a Louvre-t. A belépőjegy árában minden benne van, minden játékra korlátlanul fel lehet ülni. A park öt tematikus részlegre oszlik, melyekhez külön éttermek, látnivalók és üzletek tartoznak.

Párizsi Disneyland
Foto: flickr by Amen-Ra

Versailles- i kastély: A kastélyt, mely 23 kilométerre fekszik Párizstól, a Napkirály emeltette. Az óriási pompa és fényűzés, a rengeteg szökőkút mind saját hatalmát éltette. A központi kastély mellett áll a Nagy -Trianon, a park északi végében pedig a Kis- Trianon. Az épületegyüttes része Marie- Antoinette tanyája is, és a park is fényűző látványt nyújt. Akinek csak egy napja van Versailles-ra jól gondolja meg, mit szeretne mindenképpen megnézni, mert a rengeteg látnivaló között elveszik az ember.

Versailles-i kastély Párizsban
Foto: flickr by benidormone

Sévres: Sévres kastélya és annak parkja a város szélén áll. A városka híres porcelánjairól, a kastély kertjében látható is egy porcelánmúzeum.
Chantilly: Chantilly Párizstól 50 kilométerre fekszik. Elsősorban lóversenypályájáról híres, de látható itt egy gyönyörű kastély is a hozzá tartozó parkkal.
Chartres: A Párizstól 89 kilométerre található Chartres gótikus székesegyházáról híres. Itt látható Európa 170 legszebb festett üvegablaka.

Chartres
Foto: flickr by b3rny

Beutazás

Repülővel

Párizsnak két nagy nemzetközi repülőtere is van, a Charles De Gaulle és az Orly repülőtér. A Charles De Gaulle repülőtérre érkeznek az Air France járatai. Innen vonattal, busszal illetve taxival lehet bejutni a városba. A RER vonatai 5:00 és 23:45 között negyedóránként járnak a reptér és a végállomás, a Gar du Nord illetve a Châtelet földalatti-állomás között. Az átlagos menetidő negyvenöt perc. Ha a buszt szeretnénk igénybe venni két járat közül is választhatunk. Az egyik a Roissy buszjárat, mely a Rue Scribe- ig közlekedik. A járat 6:00 és 23:00 között negyedóránként indul, menetideje 45-60 perc. A másik az Air France buszjárata, mely a Porte del Maillol illetve a Charles-de-Gaulle Etoile metróállomásig közlekedik. Ez a járat 12 percenként indul 5:40 és 23:00 között. A legkényelmesebb, és persze legdrágább mód a taxizás. A menetidő fél és egy óra között mozog a forgalomtól függően. Az árat a taxióra alapján szablyák, de elképzelhető, hogy a poggyászért, vagy nagyobb tárgyakért felárat számítanak.



Foto: flickr by Vlastula

Az Orly repülőtérről szintén vonattal, busszal és taxival juthatunk a városba. Aki a vonatot választja, az készüljön fel, hogy először kisbuszra kell szállnia, hogy az Orly vasútállomáshoz érjen. A RER vonatai 5:50 és 22:50 között negyedóránként indulnak. Menetidejük az Austerlitz megállóig körülbelül fél óra (További megállók: Pont Saint- Michel, Quai d?Orsay). Az Orlybus a Place Debfert- Rochereau-ig közlekedik 6:00 és 23:30 között 10-12 percenként. Az automata vonat az Antony megállóig közlekedik 5-8 percenként. Menetideje fél óra. A buszt választók az Air France járataival utazhatnak az Invalidusokig vagy a Gare Montparnasse-ra. A járatok 20 percenként indulnak, menetidejük 30 perc. Taxival az út forgalomtól függően 20-40 perc.

Vonattal

Magyarországról Párizsba a Keleti pályaudvarról lehet eljutni bécsi átszállással. A menetidő körülbelül 20 óra. Az utazáshoz számos kedvezmény vehető igénybe, ezekről érdemes jegyvásárláskor érdeklődni. A hat párizsi vasútállomás mindegyike össze van kötve a metró és a RER hálózattal, illetve a TGV is igénybe vehető, mellyel a közeli városokba is el lehet jutni.

Párizsi TGV
Foto: flickr by kevincrumbs

Busszal

Busszal az Eurolines konzorcium járataival lehet Párizsba jutni. Ez a legolcsóbb közlekedési eszközök egyike, melyen diák és nyugdíjas kedvezmények is igénybe vehetők. A részletekről a Volán társaságoknál érdeklődhetünk.
Helyi közlekedés



Metró

A párizsi metró (RATP) a világ egyik legrégibb hálózata, mely 14 vonalból áll, s több mint 300 megállója van. Az egyes vonalakat a számok, színek és a végállomások nevei különböztetik meg. Aki gyorsan szeretne eljutni céljához, mindenképp a metrót használja, mivel a RER mellett ez a leggyorsabb és leghatékonyabb közlekedési eszköz (5:30 és 00:30 között közlekedik). Ráadásul gazdaságos is, hiszen a metrójegy addig érvényes, míg az utas ki nem lép a kijáraton, tehát egy jeggyel időkorlát nélkül lehet utazni és átszállni. A metróra és a buszokra azonos jegy érvényes, de a buszokon a jegy csupán egyetlen utazásra jogosít.

Párizsi metró
Foto: flickr by pedrosimoes7

RER

A RER Párizs helyi érdekű vasútja, melynek járatai össze vannak hangolva a metróval. A vonatok 12 percenként járnak 5:30-tól éjfélig. A RER menetjegyért elég borsos árat kérnek, ezért érdemes 10 darabos gyűjtőt, vagy bérletet venni, mert így jókora összeg takarítható meg.

Párizsi RER
Foto: flickr by hdaniel

Busz

Rengeteg buszt látni Párizs utcáin, de a közlekedés a gyakori dugók miatt így lassabb. A megállókat fekete-fehér bagoly jelzi. Jegyek a sofőrnél, illetve a metróállomásokon válthatók, mivel a metróra és a buszokra azonos jegy érvényes. Fontos, hogy a jegyet a buszon érvényesíteni kell (kilyukasztani)

Taxi

Párizsban szinte mindig lehet taxit kapni, közel 500 taxiállomás van a városban. A taxik három tarifazónában működnek, a fizetendő összeget az óra jelzi. Fontos, hogy csak olyan taxit intsünk le, melynek fehér lámpa világít a tetején. A lámpa nélküli kalóz taxikkal könnyen pórul járhat az ember.

Párizsi taxi megálló
Foto: flickr by ilhan gendron

Gépkocsi

Aki Párizsban jár, az inkább kerülje az autózást. A sok dugó, kevés parkoló és a városi benzinkutak hiánya megnehezíti az autósok dolgát. Aki azonban mégis az utazás ezen formája mellett dönt, az nagyon ügyeljen a szabályok betartására. A maximális megengedett sebesség 50 km/h, a biztonsági öv használata kötelező. Ittas vezetésért és gyorshajtásért szigorú büntetés jár, csakúgy, mint a tilosban való parkolásért (elvontatják az autót). Ha találtunk parkolóhelyet (a parkolók nagy része fizetős) az autóban ne hagyjunk semmilyen értéket szem előtt.
Aki kölcsönözni szeretne autót, az készüljön fel a borsos árakra. A kölcsönzés feltétele az egy évnél régebbi jogosítvány és a betöltött 23. év (hitelkártyás fizetésnél 21 év).

Hogyan spórolhatunk a közlekedésen?


 

Mivel a párizsi közlekedés nem olcsó, érdemes minden lehetőséget kihasználni a spórolásra. Egyik legegyszerűbb módja a spórolásnak, ha 10 darabos gyűjtőjegyet (carnet) veszünk, vagy bérletet váltunk.
Lehetőségünk van Párizs látogatójegyet (Paris Visit Card) venni, amely három tarifazóna szerint 1, 3 illetve 5 napra váltható (gyerekeknek olcsóbb). Ezt a kártyát csak turisták válthatják ki, és az utazás mellett számos turista nevezetességhez kedvezményes árú belépőt biztosítanak. A Mobilis kártya a látogatójegy egynapos változata, korlátlan utazásra jogosít a vásárlás napján.
A kártyák kiváltásakor szükségünk van igazolványra, melynek számát az aláírt kártyára fel kell írni. Ennek hiányában fenn áll a büntetés veszélye.






0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése