Stonehenge

Stonehenge

Rejtélyes kőkör magasodik Angliában. Számtalan tudós próbálta már kideríteni, vajon mi célból emelhették, de a különös építmény mindmáig őrizte titkait. Egy új felfedezés azonban fényt deríthet az ősi rejtélyre.
A lemenő nap sugarai rózsaszín pászmákat vetnek a hatalmas kőtömbökre. Némelyik szikla hat méterre tornyosodik a talaj fölé, mások szétszóródva hevernek a füves síkságon. Angliában járunk, a Stonehenge-nek nevezett hatalmas kőépítmény maradványai között, amely közel ötezer éve áll a Salisbury-síkságon, de még ma is a világ egyik legnagyobb rejtélyének számít.

Vajon miért hordták ide az emberek ezeket az óriási kőoszlopokat? És mit jelentett ez a különös, őskori kőkör? Sokféle válasz született már ezekre a kérdésekre, de egyik sem igazolható teljes egészében. Mike Parker Pearson most egy új elmélettel állt elő.

A talány

Lássuk hát, milyen magyarázatokat találtak eddig a kövek rejtélyére. Egy 12. századi legenda szerint Stonehenge-et óriások emelték Írország hegyeiben, ám Merlin, a varázsló Angliába helyezte az építményt.

Később úgy hitték: Stonehenge csillagvizsgálóként szolgált, mivel legmagasabb kövei pontosan kijelölik az év leghosszabb napjának (a nyári napfordulónak) a napkeltéjét, valamint az év legrövidebb napjának (a téli napfordulónak) a naplementéjét.

Egy másik elmélet hívei szerint gyógyítottak itt, megint mások pedig úgy vélték, hogy az építmény nem más, mint egy kőkori „számítógép”, mely előre jelzi a nap- és holdfogyatkozásokat.

Vannak, akik szerint a nap- és holdisten tiszteletére emelt szentély e különös kőépítmény. Egy dolog azonban bizonyos: Stonehenge temetkezési helyként is szolgált. Régészek szerint mintegy kétszázan lehettek eltemetve a kőtömbök közelében. Ám azt nem tudni, miért éppen itt leltek végső nyugalomra.


Meglepő felfedezés

Egy napjainkban tett fel fedezés talán fényt derít a rejtélyre. Mike Parker Pearson régész – a National Geographic Society támogatásával – Stonehenge-től mintegy három kilométerre egy falu romjait tárta fel egy Durrington Walls nevű területen. Véleménye szerint ebben a faluban laktak Stonehenge építői. Volt itt egy különös, fából épült körgyűrű, melyet déli körnek neveztek el.

Ahogy Stonehenge, ez a fagyűrű is egy olyan út végén állt, amely a közeli Avon folyóhoz vezetett. „Azt hiszem, Durrington Walls és Stonehenge nem más, mint ugyanannak az éremnek a két oldala – állítja Parker Pearson. – Az előbbi az élőké volt, az utóbbi a halottaké.”

Stonehenge falvai

Míg Stonehenge a gyászszertartások, Durrington Walls az ünnepek színhelye lehetett. Parker Pearson hét szomszédos falu maradványait tárta föl a közelben, és arra számít, hogy még több száz egykori településre bukkan a föld alatt. Régészcsapata malacok és marhák csontjait is megtalálta – a környéken élők valószínűleg itt gyűltek össze nagy lakomákra. „Durrington Walls olyan lehetett, mint egy megyei vásár, itt találkoztak és kereskedtek azok, akik Stonehenge- et is építették” – véli Parker Pearson.

Elképzelhető, hogy amikor egy helyi előkelő meghalt, a holttestet előbb elvitték a déli körtől induló úton a folyóig, majd egy másik úton Stonehenge-be, hogy ott temessék el? Parker Pearson jelenleg újabb nyomok után kutat, hogy bizonyítsa elméletét. Egyelőre azonban úgy tűnik, Stonehenge története sosem lesz kőbe vésve…

Kő kövön nem maradt
A kőkört vélhetően nemzedékeken át, több száz évig építették, és bizony sokat segített volna egy varázsló. Már a könnyebb kövek is több mint 3600 kilogrammot nyomnak, annyit, mint két autó együtt. A munkásoknak vélhetően nyolcvan ilyen tömböt kellett tutajokra rakniuk, és 400 kilométernyire elszállítaniuk a folyón Stonehenge-ig.

Ám ez semmi az egyenként 45 ezer kilogrammos homokkőtömbökhöz képest! Még ma is rejtély, hogyan szállították ide ezeket az óriási kőoszlopokat, amelyek közül némelyik tízszer nehezebb, mint egy megtermett afrikai elefánt. A kőkori „mérnökök” talán zsírral bekent talpfákat vagy farönkökből készült, óriási görgőket használtak a kövek mozgatásához. Ám mivel a hatalmas tömböket több mint 30 kilométerről hozták az épülő Stonehenge-hez, valószínűleg több száz ember és igavonó állat kellett a szállításukhoz.


Írta: Kristin Baird Rattini


 



 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése