Egyéni keresés
Ország: Törökország Régió: Anatólia Tartomány: Ankara Terület: 215,6 km2 Állandó népesség: közel 5 millió fő Népsűrűsége: ~ 16800 fő/ km2 Földrajzi fekvése: É. Sz. 39° 57', K. H. 32° 53' Átlag nyári hőmérséklet: 23°C Átlag téli hőmérséklet: 5°C (min -1°C) Átlag évi csapadékmennyiség: ~340 mm Hivatalos honlapja: www.ankara.bel.tr |  Török zászló |
|
Ankaráról általában
Ankara csodálatos város, gyönyörű tájakkal, remek sportolási lehetőségekkel, finom ételekkel és a híres török vendégszeretettel várja minden kedves látogatóját. A Török Köztársaság fővárosa, valamit méretét tekintve második legnagyobb városa, az Anatóliai-fennsík északi peremén, 900 m. magasságban fekszik. A város egészen a köztársaság alapításáig jelentéktelen kisváros volt, ezt követően indult rohamos fejlődésnek. Atatürk tette Ankarát fővárossá, annak kedvező fekvése és stratégiai helye miatt. Napjainkban itt székel a parlament. A fontosabb minisztériumok és nagykövetségek a város Yenişehir negyedében találhatóak. Ankara ma Törökország egyik legnagyobb egyetemi városa is egyben. Ankara környékén gazdag hettita, fríg, Oszmán birodalom korabeli, bizánci és római kori régészeti lelőhelyek találhatóak.
Ankara éjszaka
Jó tudni Törökországról
Lakosság: : 65.500.000 fő
Fővárosa: Ankara
Népsűrűség: 84 fő/km2
Államforma: Köztársaság
Területe: 780.580 km2
Hivatalos nyelv: török
Beszélt idegen nyelvek:
kurd,
arab,
örmény,
görög
Vallás:
szunnita muszlim (92%),
síita muszlim (7%)
egyéb (1%)
Látnivalók
Ankara történelmi városrészének jellegzetességei közés soroljuk a római és oszmán török stílusú épületeket és a szűk utcákat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum, mely Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója, első elnöke és legnagyobb reformere mauzóleuma. 1953-ban fejezték be, stílusában modern és ókori elemek keverednek. A szomszédos múzeumban megtalálhatóak Atatürk emlékei: levelei, személyes tárgyai, fényképei, valamint az államelnök viaszszobra is. A mauzóleum minden nap nyitva tart, a múzeum hétfő kivételével minden nap. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.
Anatolian civíl múzeum (Foto: Brewbooks by Flickr )
A híres Kocatepe mecset klasszikus oszmán stílusban épült a 20. század végén. A mecset jellegzetessége a négy csodálatos minaret. A mecset méretéből és elhelyezkedéséből adódóan Ankara központjából, de még a külső városrészekből is jól látható. A Haci Bayram mecset az közvetlenül Augustus Temploma mellett; Ulus negyedben található. Valamikor a 15. század elején épített épület hűen viseli a szeldzsuk török emlékeket. A mecsetet a 16. században Szinán tervei alapján helyreállíttották, majd a 18. században újra díszítették. A nevét a mecset a mecset szomszédságában lévő sírban fekvő szúfi rend alapítójáról nevezték el.
Kocatepe hajnalban (Foto: Brewbooks by Flickr )
A mai Törökország területe számos civilizációnak adott otthont, történelme számot ad arról, hogy több nagy birodalom váltotta itt egymást. Ezen a földön keresztül vezetett Keletet Nyugattal és Ázsiát Európával összekötő útvonal. A régészeti kutatások is azt igazolják, hogy a világ egyik legrégebben lakott helye Anatólia volt.
Az első nagy birodalmat Anatóliában kb. i.e. 2000-ben hozták létre a hettiták, akik is valószínűsíthetően a Kaukázuson túlról érkeztek. Központja Hattuas volt, a mai Bogazkale. A hettiták meghódították Babilont is, majd harcba indultak Egyiptom földjéért 1275-ben. A Karnakban lévő Amón templom fala őrzi a győztes egyiptomiak emlékét.
A Hettita Birodalom i.e. 13. században elbukott. Ebben az időben érkeztek, feltehetően az Égei-tenger szigeteiről az úgynevezett „tenger népei”, akik föníciai származásúak lehettek. Ekkor már több királyság is létrejött az Égei-tenger partvidékén, egyike Trója. A görög kolóniák Trója bukása után alakultak, mint például Lydia, Lykia, Pamphylia és Cilicia.
A perzsa hadsereg i.e. 6. században bevonult Anatóliába. Majd két évszázaddal később Nagy Sándor vezetésével a görög hadsereg meghódította Anatóliát. I.e. 323-ban, halála után a terület különálló államokra szakadt és hadvezérek harcoltak a területekért.
A Római Birodalom elfoglalta i.e. 133-ra az egész Égei-tenger partvidékét és Kis-Ázsiának nevezték el. Julius Caesar ekkor vált a terület császárává, ekkor hangzott el a híres mondása: „Veni, vidi, vici!”, a Jöttem, láttam, győztem!
Az első évszázadban a kereszténység kezdett teret hódítani a nyugati parton lévő városokban.
A közel 800 évig a világ legnagyobb templomát megépítette Justinianus császár, i.e. 535-ben az Aja Szófiát Konstantinápolyban.
Később szeldzsuk-törökök nyomultak be Anatóliába, akik Közép-Ázsiából származtak és muzulmán vallást vettek magukra. Majd oszmán népek érkeztek akik jelentős területeket szereztek maguknak. 1453-ban Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt és Isztambul nevet adta a városnak.
Isztambul (Foto: Argenberg, Flickr)
A 19. század végére Törökország hanyatlani kezdett. 1850-ben kitört a krími háború, ami az oroszok terjeszkedését jelentette. Elvesztették a Balkánt, ami a balkáni háborúk (1212-13) kitöréséhez vezetett, ami már az első világháború kezdetét jelentette. Ebben az időben Törökország fővárosa Ankara lett.
A második világháborúban szerepet nem vállalt, igaz titokban támogatta a szövetségeseket.
Törökország elhelyezkedése
A Török állam kisebb része Európában, nagyobb területe pedig Ázsiába nyúlik. A Fekte- és Földközi-tengerrel határolt területet Antalógiai-félszigetnek nevezik. Északi szomszédjai Grúzia, Irán és Örményország, délen Irak és Szíria, nyugaton pedig az Égei-tenger szigeteivel, Görögországgal és Bulgáriával határos.
Az Ázsia nyugati részén fekvő úgynevezett Kis-Ázsia félsziget egy fennsíkból és egy tengerparti síkságból áll, északon a Pontuszi, délen a Toros-hegylánc húzódik. A keletről határoló hegyvidék legmagasabb pontja az Ararát, 5166 méterrel. Partvonala több mint 8 ezer kilométeren terül el, 15 sziget található a területén és két tengerszorosa a Boszporusz és a Dardanellák.
Látnivalók Törökországban
Isztambul a kettős város az Európát és Ázsiát elválasztó Boszporusz csatorna két partján fekszik. Az óváros egy domboldalon terül el, amelyet három oldalról is víz szegélyez, északról az Aranyszarv-öböl, délen a Márvány-tenger, keleten pedig a Boszporusz. Az óváros keleti részén emelkedik a 15. században épült Topkapi Palota, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Boszporusztól egészen az ázsiai partokig. A négy minarettel körülvett Aja Szófia a Sultanahment téren áll. 1936-tól Atatürk múzeummá nyilvánították. Az Aja Szófiával szemközt a Kék Mecset áll, ami a törökök Sultan Ahmet Camii néven ismert csodálatos, 17. századi építménye. Közelében található az ősi római stadion, amely akár 100 ezer néző befogadására is alkalmas volt a Hippodrom. A Kapali Carisnak vagyis a Nagy Bazár a világ legnagyobb fedett bazára. Az óváros északnyugati részén a pompás Szulejmán-dzsámi épülete áll, dómja és minaretjei különösen látványosak az éjszaki megvilágításban.
Topkapi Palota (Foto: Curious Expeditions, Flickr)
Az egykori Oszmán Birodalom területe az ország északnyugati részén fekvő Márvány-tenger és környéke kevésbé látogatott rész, pedig rengeteg látnivalót tartogat. Ednire városában különleges dómok és lenyűgöző minaretek uralják. Meric-folyó partján még mindig számos régi mecset áll, ezek közül legremekebb a Selimiey-dzsámi, kelet felé sétálva pedig a Sarayicihez jutunk, ahol is a Szultáni Palota romjai fekszenek. A Márvány-tenger délnyugati részénél találhatóak a kicsi, kellemes Marmara-szigetek. Bursa városában is csodálatos mecsetek állnak, mint a Yesil Camii (Zöld-dzsámi), vagy az Ulu Camii (Nagy-dzsámi).
Az Égei-tenger és partvidéke kedvelt üdülő paradicsom. Kellemes helyek Kusadasi és Bodrum. Ezen a vidéken található a két legcsodásabb ókori város Pergamon és Ephesos. Kevésbé szép állapotban lévő Trója városa számos ókori emléket őriz. Itt található még Izmir, Törökország harmadik legnagyobb városa. Ephesosban pedig a világ egyik jelentős ókori helyszíne a Celsus Könyvtár.
Pergamon (Foto: Jungle Boy, Flickr)
Az ország nyugati részén húzódik a földközi-tengeri partvidéke az úgynevezett Türkiz-part. Ezen a területen csodálatos vízivilág, gyönyörű strandok és öblök kedvelt üdülőhelyeknek adnak otthont. Ismert város a csodaszép kék lagúnájával Öldüdeniz. A jahtozás kedvelői körében is nagyon népszerű mivel a kis öblöket csak a tenger felöl lehet elérni. Nagyobb üdülőhelyek és vitorlásközpontok Marmaris, Fethiye és Köycegiz. Nyugat felé haladva két szép kis város, Kalkan, Kas és nem messze a parttól a görög sziget Meis. A bizánci város maradványai Meistől keletre lévő Kekova szigetén találhatóak. A golfkedvelők paradicsoma a közelben lévő Belek városa.
Törökország szíve Anatólia, ahol is az ókori török város központjának meghatározó városa a modern Ankara. Megjelenése hidegnek tűnhet viszont történelmét őrző Anatóliai Kultúrák Múzeuma a világon egyedülálló hettita gyűjteményét mutatja be. A délebbre fekvő Kappakódia tradicionális városa Kayseri, ahol a hatalmas ókori bazár, a 700 éves dzsámi áll. Ankarától délre az iszlám Konya városa található, ahol is minden évben előadják a Kerengő Dervisek Rendjének rituális ceremóniáját.
A Fekete-tenger partvidéke érintetlen gyönyörű része Törökországnak. Minden csodálatosan zöld, a hegyek gyakran meredeken emelkednek ki közel a tengerparthoz. Sinop a legrégebbi part menti város, tőle keletre van a dohánygyártás központja Samsun, tőle az ország belseje felé haladva a hegyvidéki városban, Amasyaben számos ókori mecset áll. Közkedvelt üdülőhely a keletre lévő Ünye és az egzotikus Trabzon. A szárazföld belseje felé haladva pedig látványos Sumela kolostora fedezhető fel.
Kelet-Törökország terülte majdnem akkora részen fekszik, mint az összes többi tájegység. Itt található az örmény szellemváros Ani, vagy éppen a legendásan híres Ararát-hegy, vagy a 2 ezer méter magasan lévő érdekes kőfejek a Nemrut Dagi hegyén. A vidéknek igazi közel-keleti hangulata van, Sanliurfa csaknem 50km-re van a szíriai határtól. Diyarbakir ókori város nyüzsgő utcái nagyon keveset változtak az évszázadok során, ugyanúgy találkozhatunk vizet árulókkal és a hagyományos utcai írnokokkal.
Törökország gasztronómiája
Kevés ízletes ételeket maradtak fent, de három kiemelkedő ínyencség azért megemlíthető. A sis kis darabolt húsok nyársra húzva majd tűzön megsütve. Akiknek kevés idejük van az étkezésre idális a kebab, akik pedig még ennél is kevesebb azoknak ajánlott a meg nem sütött hús a „tatár steak”. A joghurtot a türk törzsek hagyták örökül. A 15. század után kezdett kifinomulni a konyhaművészet, olyan egzotikumakat készítettek, mint a töltött zöldségek, például padlizsán és paprika. Híres ragadós édessége a baklava és burma kadayif, amit mézben áztatva készítenek.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése