Egyéni keresés
| Területe: 248,3 km² Népessége: 667.468 fő (2007) Népsűrűsége: 2688 fő/ km² Legmagasabb pontja: 212 m Legmélyebb pontja: 88 m Legmagasabb hőmérséklet: 36ºC (július) Legalacsonyabb hőmérséklet: -10ºC (január) Éves átlaghőmérséklet: 11ºC Napos órák száma évente: 1739,1 óra Csapadékmennyiség: 634,2 mm Földrajzi koordinátái: é.sz. 50º6'42,5", k.h. 8º41'9,4" Hivatalos honlapja: www.frankfurt.de |  Német zászló 3D Animated Flagsby 3DFlags.com |
|
Ez a majnai mini-metropolis a maga kb. 660 ezer lakosával nem számít igazi nagyvárosnak. Alig húsz perc alatt az egész belvároson átvághatunk. Az élet tempóján azonban mégis azt érezni, hogy a város pezseg. Elég egy pillantást vetnünk a Zeil-re, egész Németország egyik legforgalmasabb bevásárló utcájára. Mindezek ellenére Frankfurt kedves város, melynek nincs olyan városrésze, amelynek almabort kínáló kocsmája ne hozna fényt a szürke hétköznapokba.
Szürkület a Zeilen (Foto: Flickr by jo'nas)
A város igen sokszínű is, hiszen közel 180 nemzet tagjai élnek itt együtt békében, pedig harmaduknak nincs is német útlevele. A többi városhoz képest fiatal lakossága is kiveszi a részét a pezsgésből, s a frankfurtiak büszkén állítják, hogy ez a hely az, ahol a holnap divatja születik.
Történet
A Majna (Foto: Flickr by matt666)
Kr. u. 70 körül a Rajna-Majna- vidék a Római Birodalom része volt, északról a limes, a birodalom megerősített határvonala zárta körül. A Dóm-dombon katonai állomást hoztak létre, ami alig negyven évvel később elpusztult. A dóm előtti kertben láthatók az ebből a korból bizonyságul hátra maradt római fürdő alapjának nyomai. A harmadik század közepén a Rajnától keletre fekvő területeket a beáramló germánok nyomására kénytelenek voltak feladni a rómaiak. A Wetterautól Baselig terjedő nyugat-rajnai terület az alamannok fennhatósága alá került. A Germánia provincia középpontját, Mogontiacum (a mai Mainz) előterületét germán zsoldosok ellenőrizték. 500 körül a frankok kiverték a mai észak francia területekről és az Alsó-Rajna környékéről az alamannokat, és az alsó-rajnai területet birtokba vették, hogy az esetleges későbbi terjeszkedés során hídfőként használhassák. Ekkor nevezték el a Furt melletti dombot Franconofurdnak, vagyis „a frankok dombjának”. Egy királyi udvart állítottak fel itt, ahonnan a környező felségterületüket irányították és a fontos Mainfurtot valamint a vízi utat ellenőrizték. A frank nemesség igazgatta, amit az a Kr.u. 7-8. századból származó sír is bizonyít, ami egy kislány végső nyughelye lett, s amit egy 1992-es ásatás során a dóm alatt tártak fel. Az első írásos említése 794-ből származik, Nagy Károly egy ajándékozási okmányában említik a Franconofurd nevet.
A "zöld" Frankfurt (Foto: Flickr by HeckMeck)
855-ben a város megéli első királyválasztását, ekkor választották meg II. Lothart. Ettől kezdve Frankfurt évszázadokon át a birodalmi politika és a királyválasztás színhelye volt. 1792-ig harminchat király koronáztak itt meg, közülük tízből császár lett. A 12. században a város a királyválasztás állandó helyszíne lett, amit 1356-ban a német aranybullában írásos formában is rögzítettek. Az első császárt is itt választották meg 1562-ben, II. Miksa személyében. Az utolsó császár, akinek Frankfurtban tették a fejére a koronát, II. Ferenc volt 1792-ben.
Mint annyi más német város, Frankfurt is nagyon megsínylette a második világháborút, a város jelentős károkat szenvedett a becsapódó bombák miatt. A világörökség lett kevesebb nem egy páratlan emlékkel.A német kitartás azonban ezúttal is bebizonyította, hogy mindig érdemes küzdeni. Ennek köszönhető, hogy Frankfurt ma fényesebben tündököl, mint valaha.
Látnivalók Frankfurtban
Frankfurtban 46 színház található, ebből hét idegen nyelvű, emellett 47 múzeum, 109 galéria és 48 mozi várja a látogatókat. Több mint kétezer étterem, kávézó és egyéb vendéglátóhely működik itt. A szórakozni vágyókat 38 diszkó és több mint 40 zenés klub várja. A város rendelkezik egy tucat nyilvános uszodával, két botanikus kerttel, egy állatkerttel. A természet kedvelői meglátogathatják a majdnem 50 park valamelyikét vagy a négy és félezer hektáros erdőben pihenhetik ki a hét fáradalmait.
Römer (Városháza)
A frankfurti városháza az ország egyik legszebb és legrégibb városházainak. 1405 márciusában vette meg Frankfurt város tanácsa 800 guldenért a "Zum Römer" és a "Zum Goldenen Schwan" címzett házakat. A Römer azóta Frankfurt városháza.
Ám az épület nemcsak a város számára volt fontos, hanem nemzetközi történelmi jelentőséggel is bírt sok száz éven keresztül köszönhetően annak, hogy alig néhány száz méterre áll a Majnától. A "birodalom háza" volt, itt tartották a király, illetve császár megválasztását megelőző tárgyalásokat. Az 1848-as nemzetgyűlés is a Császárteremben akart eredetileg ülésezni, ám a hely szűkössége miatt át kellett költözniük a Paulskirche-be. Ma pedig a Römer magáénak az ország legkeresettebb erkélyét.
Paulskirche
Nincs még egy olyan hely, mely a frankfurti Paulskirche-nél jobban szimbolizálná a német demokráciát és nemzeti egységet. Tiszteletreméltó urak ünnepélyesen bevonulnak a Paulskirche-be. Így festenek az egykorú képek az 1848-ban első ízben választott népképviselőkről. A Paulskirche-t eredetileg mint evangélikus-lutheránus főtemplomot szentelték fel 1833-ban.
Az vörös homokkőből emelt ellipszis alakú központi épület Frankfurt legnagyobb és legmodernebb terme volt, s így szolgált az első össznémet parlament üléshelyéül. Itt fogadta el a nemzetgyűlés Németország első demokratikus alkotmányát. A parlament feloszlatása után a Paulskirche-ben nemzeti emlékünnepeket rendeztek. 1913-ban a szabadságharcok centenáriumi ünnepsége keretében emlékhellyé emelték. 1944-ben az épület sajnos teljesen elpusztult. Kevéssel a háború befejezése után máris hozzáláttak az újjáépítéséhez. A német nemzetgyűlés összeülésének századik évfordulóján szentelték fel, 1948. május 18-án. Azóta egyetlen szerepe az, hogy emlékeztessen a német demokrácia kezdetére.
1988 és 1991 között renoválták az épületet, majd 1991-ben a földszinten leleplezték Johannes Grützke berlini festő kolosszális falfestményét, melynek címe "A népképviselők vonata Paulskirche-be". Az emeleti gyűlésterem kizárólag városi, illetve állami rendezvények számára van fenntartva. E teremben adják át a Német Könyvkereskedők Békedíját és Frankfurt Város Goethe-díját.
A Dóm
A Dómot szinte lehetetlen nem megtalálni, hiszen a belváros fölé magasodik a maga 95 méteres magasságával. Történetének kezdete egészen 852-ig nyúlik vissza. 1562 és 1792 között tíz császár fejére helyezték itt a koronát. Igazság szerint a dóm elnevezés egy kis túlzás, hiszen az épület sosem volt püspöki templom.
A torony áprilistól októberig látogatható. A Dóm múzeum kincsestára többek között egy 1350-es miseruhával és egy aranyozott szentségtartó.
Goethe-ház
Annak a háznak a helyén, melyben Johann Wolfgang von Goethe 1749. augusztus 28-án meglátta a napvilágot, ma a Goethe-ház és múzeum áll. Az eredeti 17. századi épület a második világháború bombáinak esett áldozatul, majd az egykori házhoz hűen építették fel újra. A konyha és a lakószobák berendezése a későbarokk polgári lakáskultúráját idézi.
Goethe emeleti dolgozószobáját úgy rendezték be, ahogy egykoron kinézett, amikor a mester e falak között papírra vetette többek között "Az ifjú Werther szenvedései"-t.
A Goethe Múzeum a 18-19. századi festmények, grafikák és szobrok terjedelmes gyűjteményét kínálja a későbarokktól kezdve a klasszicizmuson át egészen a romantikáig és a Biedermeierig.
A régi Operaház
Frankfurt kulturális élete elképzelhetetlen a régi Operaház nélkül. Újranyitása óta fontos szerepet tölt be a városi és a nemzetközi zenei életben. Az 1944-ben lebombázott épület újjáépítésére vonatkozó tervek körül éveken keresztül parázs vita folyt a városi tanácsban, míg végre 1981. augusztus 28-án ünnepélyesen felavatták.
Azóta évente körülbelül háromszáz koncert és rendezvény számtalan látogatója lépi át az Operaház kapuit. Emellett az épület kongresszusi központként is ismert és közkedvelt. Több terme közül a csodálatos akusztikájáról és mahagóni díszítéséről világszerte ismert Nagyterem a leghíresebb és a legnagyobb a maga 2450 ülésével, de ismert a 720 férőhellyel rendelkező Mozart-terem is.
Römer (Városháza)
A frankfurti városháza az ország egyik legszebb és legrégibb városházainak. 1405 márciusában vette meg Frankfurt város tanácsa 800 guldenért a "Zum Römer" és a "Zum Goldenen Schwan" címzett házakat. A Römer azóta Frankfurt városháza.
A Römer (Foto: Flickr by sama sama - massa)
Ám az épület nemcsak a város számára volt fontos, hanem nemzetközi történelmi jelentőséggel is bírt sok száz éven keresztül köszönhetően annak, hogy alig néhány száz méterre áll a Majnától. A "birodalom háza" volt, itt tartották a király, illetve császár megválasztását megelőző tárgyalásokat. Az 1848-as nemzetgyűlés is a Császárteremben akart eredetileg ülésezni, ám a hely szűkössége miatt át kellett költözniük a Paulskirche-be. Ma pedig a Römer magáénak az ország legkeresettebb erkélyét.
Paulskirche
Nincs még egy olyan hely, mely a frankfurti Paulskirche-nél jobban szimbolizálná a német demokráciát és nemzeti egységet. Tiszteletreméltó urak ünnepélyesen bevonulnak a Paulskirche-be. Így festenek az egykorú képek az 1848-ban első ízben választott népképviselőkről. A Paulskirche-t eredetileg mint evangélikus-lutheránus főtemplomot szentelték fel 1833-ban.
Paulskirche (Foto: Flickr by xeviousbth)
Az vörös homokkőből emelt ellipszis alakú központi épület Frankfurt legnagyobb és legmodernebb terme volt, s így szolgált az első össznémet parlament üléshelyéül. Itt fogadta el a nemzetgyűlés Németország első demokratikus alkotmányát. A parlament feloszlatása után a Paulskirche-ben nemzeti emlékünnepeket rendeztek. 1913-ban a szabadságharcok centenáriumi ünnepsége keretében emlékhellyé emelték. 1944-ben az épület sajnos teljesen elpusztult. Kevéssel a háború befejezése után máris hozzáláttak az újjáépítéséhez. A német nemzetgyűlés összeülésének századik évfordulóján szentelték fel, 1948. május 18-án. Azóta egyetlen szerepe az, hogy emlékeztessen a német demokrácia kezdetére.
A Grützke-kép (Foto: Flickr by Paradasos)
1988 és 1991 között renoválták az épületet, majd 1991-ben a földszinten leleplezték Johannes Grützke berlini festő kolosszális falfestményét, melynek címe "A népképviselők vonata Paulskirche-be". Az emeleti gyűlésterem kizárólag városi, illetve állami rendezvények számára van fenntartva. E teremben adják át a Német Könyvkereskedők Békedíját és Frankfurt Város Goethe-díját.
A Dóm
A Dómot szinte lehetetlen nem megtalálni, hiszen a belváros fölé magasodik a maga 95 méteres magasságával. Történetének kezdete egészen 852-ig nyúlik vissza. 1562 és 1792 között tíz császár fejére helyezték itt a koronát. Igazság szerint a dóm elnevezés egy kis túlzás, hiszen az épület sosem volt püspöki templom.
A Dóm (Foto: Flickr by Cloudywind)
A torony áprilistól októberig látogatható. A Dóm múzeum kincsestára többek között egy 1350-es miseruhával és egy aranyozott szentségtartó.
Goethe-ház
Annak a háznak a helyén, melyben Johann Wolfgang von Goethe 1749. augusztus 28-án meglátta a napvilágot, ma a Goethe-ház és múzeum áll. Az eredeti 17. századi épület a második világháború bombáinak esett áldozatul, majd az egykori házhoz hűen építették fel újra. A konyha és a lakószobák berendezése a későbarokk polgári lakáskultúráját idézi.
A Goethe-ház (Foto: Flickr by youngdoo)
Goethe emeleti dolgozószobáját úgy rendezték be, ahogy egykoron kinézett, amikor a mester e falak között papírra vetette többek között "Az ifjú Werther szenvedései"-t.
A Goethe Múzeum a 18-19. századi festmények, grafikák és szobrok terjedelmes gyűjteményét kínálja a későbarokktól kezdve a klasszicizmuson át egészen a romantikáig és a Biedermeierig.
A régi Operaház
Frankfurt kulturális élete elképzelhetetlen a régi Operaház nélkül. Újranyitása óta fontos szerepet tölt be a városi és a nemzetközi zenei életben. Az 1944-ben lebombázott épület újjáépítésére vonatkozó tervek körül éveken keresztül parázs vita folyt a városi tanácsban, míg végre 1981. augusztus 28-án ünnepélyesen felavatták.
Az Operaház (Foto: Flickr by bolinhanyc)
Azóta évente körülbelül háromszáz koncert és rendezvény számtalan látogatója lépi át az Operaház kapuit. Emellett az épület kongresszusi központként is ismert és közkedvelt. Több terme közül a csodálatos akusztikájáról és mahagóni díszítéséről világszerte ismert Nagyterem a leghíresebb és a legnagyobb a maga 2450 ülésével, de ismert a 720 férőhellyel rendelkező Mozart-terem is.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése