Berlin

Egyéni keresés

Egyéni keresés

Brandenburgi kapu / Brandenburger Tor

A Brandenburgi kappu Berlin központjában helyezkedik el, korai klasszicista építmény, 1788/89 és 1791/94 között építette Karl Gotthard Langhans. A német főváros és egyben egész Németország jelképe. Mögötte vonult végig a berlini fal 1961-től (a lezárt zóna közepére került), így gyakorlatilag a határt jelentette Kelet- és Nyugat-Berlin között és ezzel együtt a Varsói Szerződés országai és a NATO között. Az újraegyesítésig a hidegháború szimbóluma volt, majd 1990 után Németország és Európa újraegyesítésének jelképévé vált.
Nem egyszerűen kapu, hanem egy ötnyílású, markáns dór formákkal kialakított kapuzat, melynek homlokzatát Eiréné, a görög békeistennő képmása díszíti - hiszen eredetileg "a béke kapuja" lett volna. A II. Világháborúban súlyos sérülések érték, de 1957-59. majdnem eredeti formájában sikerült újjáépíteni: Kelet-Berlin városi tanácsa a felállítás előtt levétette róla a porosz militarizmus szimbólumának tekintett sast és vaskeresztet, amiket aztán 1991-ben kapott vissza.
Magassága 26 méter, szélessége 65,5 méter, mélysége 11 méter. Anyaga homokkő, melyet az athéni Akropoliszban látható Propylaia mintájára alakítottak ki. 5 kapunyílásán (melyek közül a középső szélesebb a többinél) felül 2 kapuháza is van. Összesen 12, egyenként 15 méter magas dór oszlopának törzse ión stílusú. Az attikát és a kapunyílások belsejét többek közt Héraklész munkáit ábrázoló domborművek díszítik. A két kapuházban Minerva és Mars hatalmas szobrai őrködnek.
A kapu tetejét az 5 méter magas, négylovas szekerén (a quadrigán) a városba behajtó, szárnyas győzelem-istennő (Niké) ékesíti, bronzba öntve, mely Johann Gottfried Schadow 1793-as munkája. Ez a szobor is sok viszontagságnak volt kitéve: hol Napóleon hurcolta el Párizsba, hol vörös zászló alatt kapott ágyútüzet (aminek következtében az eredetiből csupán egy ló feje maradt meg, ami ma az egyik berlini múzeumban látható?)
1987-ben Ronald Reagan itt szólította fel Gorbacsovot a fal lebontására, ami 1989-ben (persze nem Reagan hatására) meg is történt.
Eljutás: Pariser Platz 1., 10117 Berlin-Mitte; S1 és S2 jelzésű S-Bahnnal (elővárosi gyorsvasúttal), ill. a 100-as jelzésű busszal, az Unter den Lindennél.
Belépőjegy: Nincs
Nyitva tartás: Mindig látogatható

Brandenburig kapu kép: daniamopedre

Reichstag

A Brandenburgi kaputól északra áll; Sir Norman Forster építette át nemrég, hogy a Bundestag (a Német Parlament Alsóháza) itt ülésezhessen. Az átalakítás 1995-ben kezdődött, 300 millió Euro ráfordításával. Az eredeti kupola helyett (ami a II. Világháborúban megsemmisült) az üléstermet egy ellipszis alaprajzú üvegkupola fedi. Az új épületben az első parlamenti ülésnap 1999 áprilisában volt.
Eredetileg is parlamentnek épült, a Német Birodalom parlamentjének, 1884-94; Paul Wallot tervezte neoreneszánsz stílusban. A korinthoszi oszlopokkal díszített nyugati bejárat fölé 1916-ban helyezték a "Dem Deutschen Volke" ('A német népnek')-feliratot.
Itt, az erkélyről kiáltotta ki Philipp Scheidemann a Weimari Köztársaságot 1918-ban. 1933 februárjában az épület leégett (innen származik a mondás, hogy "Ég, mint a Reichstag.") - ez sokak és a nácik szerint a kommunisták műve volt, mások szerint pedig a náciké, hogy lejárassák a kommunistákat. A tűz után helyre sem állították, a háború alatt légvédelmi ütegeknek adott helyet - ezért és szimbolikus jelentősége miatt is a szövetségesek előszeretettel bombázták.
A felújításról 1956-ban döntöttek, ami 1961-64. Paul Baumgarten tervei alapján részben meg is történt; ezután kiállításoknak, társadalmi eseményeknek adott otthont.
Itt tartották az újraegyesítési ünnepséget is 1990-ben; és a törvényhozásnak az épületbe költözése szintén szimbolikussá vált, ami a Forster-féle felújítással (aminek során az épületet szinte teljesen, az utolsó tégláig kicserélték) válhatott valóra. Eljutás: Platz der Republik 1., 11011 Berlin-Tiergarten; S1 és S2 jelzésű S-Bahnnal, ill. a 100-as jelzésű busszal, az Unter den Lindennél.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Minden nap 8-24 h (utolsó belépés: 22 h). A kupola és a tetőterasz időszakosan zárva van, 2008-ban márc. 31-ápr. 4., júl. 7-11. és 21-25., okt. 20-24., valamint dec. 24-én és 31-én.



Reichstag képek: Tom.Isaac, paola.farrera, vuhlser

Checkpoint Charlie

A Berlini Fal megléte alatt a világútlevéllel rendelkező külföldiek, az NDK-funkcionáriusok és az NSzK berlini megbízottjának munkatársai (és csakis ők, valamint a megszálló katonai erők) ezen a határátkelőhelyen tudták átlépni a Kelet-Berlin - Nyugat-Berlin-határt. Neve a C betűből ered, melyet a szövetségesek harmadik határátkelőjük jelölésére használtak - és a C "neve" az USA által használt ICAO (International Civil Aviation Organization - Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) ábécéjében "Charlie". 1945-90. volt szolgálatban, az amerikaiak alakították ki. A 'határátkelőhely' kifejezés helyett használt 'ellenőrzőpont' ("Checkpoint") arra utalt, hogy az USA a berlini belső határt nem ismerte el törvényes államhatárként. 1990-ben itt tartották a megszálló hatalmak búcsúünnepségét, mikor is a "szövetségesek" feloldották Berlin "megszállt város"-státuszát.
Északra a Zimmerstrassén, egy bekerített részen, jobb oldalt a törmelékek közt látható egy határátkelő ellenőrzési épület, a Friedrichstrasse közepén pedig szovjet és amerikai katona képmása jelzi az egykori kelet-nyugati határt. Az itt látható négynyelvű (angol, orosz, francia, német) felirat ("Ön elhagyja az amerikai térséget") már csupán másolat. Az eredetivel megegyező épületet 2000-ben állították. Az átkelőhely közelében a fal egy részét fel szeretnék újítani.
A Haus am Checkpoint Charlie egy magánkézben lévő múzeum a Kochstrasse és Friedrichstrasse sarkán; általában tele van turistákkal. A Fal történelmével és a Fal megépítését (1961.) követő, igen sok szökési kísérlettel ismerkedhet itt meg az érdeklődő. Egy kis kiállítással indult, de mostanra a Friedrichstrassén számos üzletben kaphatók fényképek, grafikák a szökésekről és az azokat elősegítő eszközökről, mint speciális bőröndökről, léghajóról vagy levegőben járó bicikliről. Az állandó kiállítások közt megtekinthető a "Festők tolmácsolják a falat", ill. a "Berlin: A város frontvonalától az európai hídig", valamint az emberi jogokért való küzdelmet bemutató "Gandhitól Walesáig". Dokumentumfilmek is megtekinthetők Németország kettéválásáról.
Eljutás: Friedrichstraße 43-45, 10969 Berlin-Kreuzberg; Kochstr./Checkpoint Charlie megálló, az U6-os metróval (U-Bahn)
Belépőjegy (múzeum, 2009): 12,50 Euro felnőtteknek, 7,50 Euro diákoknak, 7,50 Euro felnőttcsoportnak, 20 fő felett, 5,50 Euro iskolai osztályoknak
Nyitva tartás (múzeum): Naponta 9-22 h, ünnepnap is!



Checkpoint Charlie képek: Antoon's Foobar

Gendarmenmarkt

Berlin és egyben Európa egyik legszebb tere, I. Frigyes Vilmos uralkodása idején, 1688-ban épült, J. A. Nering tervei alapján. A hidegháború alatt Platz der Akademie volt a neve, de 1991. óta újra régi nevét viseli, ami az 1700-as évekből ered, amikor a tér csendőrök hadiszállása volt. Manapság a téren és környékén sok, színvonalas étterem várja a vendégeket, amelyek hozzájárulnak egyfajta sajátos hangulathoz. A tér két oldalán klasszicista stílusban magasodik a Német és a Francia Székesegyház.
Az utóbbi időben csak a Francia Székesegyház (Französischer Dom) használatos egyházi célokra. 1705-ben építették az itt menedékre lelt francia hugenottáknak, kb. 20 évvel Franciaországból, vallási okok miatti kiüldöztetésük után. Maguk a hugenották tervezték Charenton templomának mintájára, a kupolát Karl von Gontard építette rá 1785-ben. A II. Világháború okozta károkat 1977-re javították ki. Most a Huguenot Museum a hugenották brandenburgi, berlini és franciaországi hányattatásait mutatja meg. A földszinten a Hugenotta Könyvtár, a 4. emeleten a Turmstube nevű étterem található.
A Német Székesegyház (Deutscher Dom) a berlini protestánsok számára épült 1708-ban, M. Grünberg tervei alapján, kupolája szintén Karl von Gontard 1785-ös műve. Manapság vallási célra nem használják, "A német történelem kérdései" c. kiállításnak ad otthont. Az 5. szinten egy kellemes kis kávézó várja a megpihenni vágyókat.
A két dóm csodálatosan alkotja "egymás tükörképeit" a tér két oldalán, ami valaha piacként is szolgált. Jelenleg az egyik legkedveltebb fényképezkedési hely a turisták számára.
A tér nyugati oldalán a Berlini Koncertterem áll, ami előzőleg a Schauspielhaus néven emlegetett színház volt. Az eredeti épületet Carl Gotthard Langhans átépítette, de 1817-ben leégett, és Karl Friedrich Schinkel tervei alapján építették újjá; azonban Schinkel többek közt 6 oszlopot is felhasznált az eredeti épületből, koncepciója az eredeti és az új épület "keverékéből" állt. A II. Világháború ezt az épületet sem kímélte, súlyos károkat szenvedett, de 1979-84. sikerült teljesen rendbe hozni; azóta a város legnagyobb, 1850 ülőhelyes hangversenycsarnoka. Jelenleg ez a Berlini Szimfonikus Zenekar épülete. Előtte megcsodálható Friedrich Schiller romantikus drámaíró és költő Reinhold Begas által készített márványszobra.
Eljutás: Gendarmenmarkt 1. ; az U6-os metróval vagy a 147-es busszal, Französische Str. megállónál
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Francia Székesegyház: kedd-szombat 12-17 h, vasárnap 13-17 h. Német Székesegyház: kedd-vasárnap 10-18 h (június-augusztus 10-19 h)



Gendarmenmarkt képek: Jule Berlin, Gertrud K., Ole Begemann

Unter den Linden

Egy 1,5 km hosszú sugárút, a Berlini Palotától a Tiergartenig, a Brandenburgi kaputól keletre, a Spree folyó mellett húzódik. Berlin központját még mindig két részre osztja: tőle nyugatra parkok, paloták, bevásárlóközpontok, keletre pedig széles utcák és szocialista épületek tárulnak szemünk elé. Nevét a rajta 4 sorban végighúzódó hársfákról kapta ('A hársfák alatt', egy valódi "hársfasétány"). A német főváros talán legfényesebb része, Európa leghíresebb sugárútja.
Nyugati végén a Brandenburgi kapu található az 1735-ben, barokk paloták köré épült Pariser Platzcal és a gyönyörű, Zuckerbäckerstilben ('esküvőitorta-stílusban') épült orosz nagykövetséggel, kicsit nyugatabbra a káprázatos szökőkutakkal felszerelt, jómódú üzletembereket váró Adlon Hotel, valamint a Komische Oper. A sugárút közepe táján a XX. század elején épült Nemzeti Könyvtárat (Staatsbibliothek), a barokk, közel 6 millió könyvvel büszkélkedhető Régi Könyvtárat (Alte Bibliothek) és a 22.000 diákot okító Humboldt Egyetem neoklasszikus épületét találjuk.
Eljutás:Unter den Linden 1. ; S1-es és S2-es S-Bahnnal vagy a 100-as busszal az Unter den Linden megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: A sugárút egész nap járható.





Unter den Linden képek: M Kuhn, Jule Berlin, sebat85, Janus.

Berlini állatkert / Zoologischer Garten

Németország legrégibb és a világ egyik legnagyobb állatkertje 16.000 emlőst és 1.700 madárfajt tart, összesen mintegy 19.000 állatot. IV. Frigyes adományaként nyitották meg a Tiergarten nevű 167 hektáros, egykori királyi vadászterületen, 1844-ben, Alexander von Humboldt unszolására. Az akvárium, mely mára Európa fajban leggazdagabbja, 1868. óta működik. Az állatkerthez tartozik külön ragadozó-, víziló- és éjjeliállat-ház, és Európa legnagyobb madárháza. Területe a Tiergarten délnyugati csücskében kezdődik és a Landwehrkanalig tart. Exotikus, 1899-ben megsemmisült, majd 1984-re újra elkészült, Elefánt Kapu nevű bejárata a Budapester Stassén, az Euro-Centernél van, az Oroszlán Kapu pedig a Hardenbergplatzon, közvetlenül a Bahnhof Zoologischer Gartennél.
Eljutás: Hardenbergplatz 8. ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U9, busz: 100, 109, 110, 145, 149, 200, 204, 245, 249, a Zoologischer Garten DB megállónál.
Belépőjegy (2009):

Állatkert: Napijegy: 12,00 Euro felnőtteknek, 9,00 Euro munkanélkülieknek, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, katonai és civilszolgálatosoknak, 6,00 Euro diákoknak, szociális segélyben részesülőknek, gyerekeknek;

Állatkert+Akvárium: 18,00 Euro felnőtteknek, 14,00 Euro munkanélkülieknek, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, katonai és civilszolgálatosoknak, 9,00 Euro diákoknak, szociális segélyben részesülőknek, gyerekeknek; . Gyerekeknek 5 éves korig ingyenes.

Akvárium: 12,00 Euro felnőtteknek; 6,00 Euro gyerekeknek, diákoknak, szociális segélyben részesülőknek; 9,00 Euro egyetemi/főiskolai hallgatóknak, munkanélkülieknek, katonai szolgálatosoknak

Nyitva tartás:
Állatkert: Március 15-október 14.: naponta 9-18:30 h, Október 15-március 14.: naponta 9-17 h, Szenteste: 9-14h. Gyerekeknek december 24-én ingyenes a belépés.

Akvárium: Naponta 9-18 h. .



Berlini állatkert képek: Tambako the Jaguar, bastian_r, Olivier Bruchez, M Kuhn

Berlini dóm / Berliner Dom

A Múzeumszigeten, a múzeumok szomszédságában álló, neobarokk stílusú, egykori porosz protestáns székesegyház. Ez már a terület harmadik temploma, 1905-ben lett kész, elődei helyén, Julius Carl Raschdorff tervei alapján. Az elsőt 1297-ben emelték, hogy aztán 1747-ben lerombolják Johann Boumann és Georg von Knobelsdorff új székesegyháza számára. A jelenlegi épület alapjait II. Vilmos rakta le 1894-ben. A II. Világháború ezt a műemléket is súlyosan megrongálta - újjáépítése 1993-ban fejeződött be.
Az épület a Hohenzollernek udvari és emléktemplomának épült, így nem meglepő, hogy kriptájába 5 évszázad alatt a Hohenzollern-család 95 tagját temették. A legnagyobb értéknek a Nagy Választófejedelem és Dorottya választófejedelemné díszkoporsója számít, I. Frigyes király- és Sophie Charlotte királynőtől. A főoltár Friedrich August Schüler 1850-es munkája. A gyász- és keresztelő kápolnában id. Karl Begastól található egy oltárkép. Megtekintésre érdemes még természetesen maga a főtemplom is lélegzetelállító kupolájával, a Császári Lépcsőház és a kupola körfolyosójáról Berlin középső részét elénk táró kilátás.
Az "emeletre" 267 lépcső vezet föl, ahol a Dóm Galériát találjuk. A múzeum a dóm történetét mutatja be modellek, képek, leírások és tervrajzok segítségével. Maga a dóm pedig igencsak hasonlít a római Szt. Péter Bazilikára.
Eljutás: Am Lustgarten 1. ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, U-Bahn: U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248, az Alexanderplatz megállónál.
Belépőjegy (2009): 5,00 Euro felnőtteknek, a főtemplomba, kupolába és a kriptába. 3,00 Euro munkanélkülieknek, diákoknak, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, nyugdíjasoknak, csoportoknak. Gyerekeknek ingyenes. Németül, spanyolul, angolul, olaszul beszélő idegenvezető-automata 3 Euro.
Nyitva tartás: Ápr. 1-szept. 30.: hétfő-szombat 9-20 h, vasárnap 12-20 h. Okt. 1-márc. 31.: hétfő-szombat 9-19 h, vasárnap 12-19 h. Nincs látogatás istentisztelet idején: hétfő-szombat 12 h (déli áhitat); hétfő-péntek 18 h (esti áhitat); csütörtök 18 h (Evensong); szombat 18 h (vecsernye); vasárnap és ünnepnapokon 10 h (istentisztelet úrvacsorával - angol fordítással - és gyermek-istentisztelet); vasárnap és ünnepnapokon 18 h (esti istentisztelet); minden hónap 2. csütörtökén 20 h; júniustól augusztusig 21 h (Taizé-áhitat).


Berlini dóm képek: Wolfgang Staudt, wit

Vilmos császár emléktemplom / Kaiser-Wilhelm-Gedächtnis-Kirche

Lerombolt tornyáról rögtön, már messziről felismerhető a Breitscheidplatzon álló evangélikus templom. 1891-95. épült neoromán, ornamentális stílusban, tervezője Franz Schwechten. II. Vilmos, I. Vilmos császár unokája, építtette nagyapja emlékére és dicsőségére. 1943 novemberében azonban a szövetségesek bombázása ezt az épületet sem kímélte - csak a nyugati rész: egyetlen torony maradt meg, amit a németek csak szuvasfognak ("die Hohle Zahn") neveznek. Eredetileg 113 méter magas, a bombázás óta azonban csak 68. Azóta a templom a II. Világháború emléktemploma, és a régi torony emlékcsarnoka annak rémtetteire emlékeztet intőleg. 1959-61. a templom mellé építettek egy modern, nyolcszögletű központi csarnokot 1.000 ülőhellyel, egy hatszögletű, 53 méter magas vasbeton templomtornyot és egy kis kápolnát. A kis szögletes épület eredetileg sekrestyének épült. Tervezőjük Egon Eiermann. A központi csarnok acélszerkezetét a kék szín különböző árnyalataiban pompázó, chartres-i, Gabriel Loire mester üzeméből való üveglap tölti ki, meditatív csendet árasztva. A komplexum egésze 22.570 db üveglappal van befedve. Ezek a modern épületek (is) a város újjászületésének szimbólumai; a régi és az új kontrasztja. Orgonájának 5.100 sípja, 63 regisztere, valamint 4 manuálja és pedálja van.
Egy kisebb múzeumban a bombatámadás előtti és utáni állapotról is tekinthetünk meg képeket.
Eljutás: Breitscheidplatz ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U9, busz: 100, 109, 110, 145, 149, 200, 204, 245, 249, Zoologischer Garten DB megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Emléktemplom: Naponta 9-19 h. Istentiszteletek: vasárnap és ünnepnapokon 10 h (úrvacsora) és 18 h istentisztelet; szombat 18 h. zenés vecsernye vagy Bach-kantáták; hétfő-péntek 13 h. déli ima orgonazenével (péntekenként Coventry engesztelőimádság az emlékteremben, a régi toronyban); 17:30 h és 18 h esti áhitat orgonazenével; Ingyenes idegenvezetés: hétfő-szombat 13:15 h, 14:30 h és 15 h; Az istentiszteletek és koncertek alatt nincs látogatás. A régi torony emlékterme: hétfő-szombat 10-16 h.



Vilmos Császár emléktemplom, Berlin, képek: sevenbrane, nils, tripu

TV-torony / Fernsehturm

A 368 méter magas, 1965-69. épült torony Berlin legmagasabb épülete és egyben egyik legfőbb látványossága; hasonló jelképe a városnak, mint Varsónak a híres Kultúrpalota. A Nagy Tornyok Világszervezetének tagja. A 250 méter magas vasbeton "sztáron" egy 7 emeletes nemesacél "golyó" ül. A berliniek szinte egybehangzó véleménye, hogy a városra a TV-toronyból nyílik a legszebb kilátás, hiszen ez az egyetlen hely, ahonnan a TV-torony nem lóg bele. Szép időben érdemes felliftezni a 203 méter magasan lévő kilátóba, aztán megpihenni egy csésze kávé vagy hideg sör mellett a saját függőleges tengelye körül forgó Telecafé kávézóban, ahol anélkül tekinthetjük meg a lélegzetelállító berlini panorámát, hogy egy lépést is tennünk kéne. A kávézó 30 perc alatt fordul körbe. A torony csúcsa a 118 méter magas TV-antenna.
A torony alja a régi Marx-Engels Forummal (ahol Ludwig Engelhardt hatalmas Marx-Engels-szobra látható) együtt felújításra vár.
Eljutás: Panoramastraße 1a, ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248; az Alexanderplatz megállónál.
Belépőjegy (2009): 10 Euro felnőtteknek; " 5,50 Euro 16 éven aluli gyerekeknek; " 8,00 Euro csoportok tagjainak;
Nyitva tartás: Március 1-október 31.: naponta 9-24 h; " November 1-február 28.: naponta 10-24 h.





Berlin, Fernsehturm képek: zcreem, V, Soundmonster, Feffef, Aguno

Sony Center

A 2000-ben nyílt ultramodern Sony Center a Potsdamer Platzon található. A hét külön álló épületből álló, 26500 m²-es komplexumot, amelyet az üveg, és az acél dominál, Helmut Jahn tervezte, megépítésének teljes költsége 800 millió dollár volt. A bevásárló- és szórakoztatóközpont legmagasabb épülete 103 méter magas. A Sony Centert évente 8 millióan látogatják. Rengeteg bolt, étterem, hotelszoba, múzeum található itt, és helyet kapott egy rendezvényközpont, egy mozi, és IMAX-mozi is.
Eljutás: U2: Potsdamer Platz. Buszok: 148, 200, 248, 348, N5, N52
Belépőjegy: nincs
Nyitva tartás: Mindig látogatható




Sony Center képek: Wikipedia, lorenzo_stupid_kid, izaeus|argazk, Man in a bowler hat (Epzibah)...

Alexanderplatz

Berlin legismertebb tere. A város központját képezi - mégis érezni, ha a nyugati városrészben hideg téli szél süvít végig. Gyakorlatilag egy személytelen, szürke betontér a '60-as évek NDK-s épületeivel körbeépítve. Sokak szerint le kéne rombolni és teljesen újjá kéne építeni. Újonnan valamivel jobban nézett ki, hiszen a körülötte álló épületek még nem voltak tele neon feliratokkal, és az egyik épület tetején lévő óriási, folyton reklámokat sugárzó monitor sem volt még.
Régi neve "Ökör" volt, manapság a helyiek csak "Alex"-ként emlegetik. "Alexanderplatz"-nak 1805-ben nevezték el I. Sándor orosz cár tiszteletére, berlini látogatása alkalmából. A századfordulón a bevásárlások és az éjszakai élet központja volt, híressé mégis Alfred Döblin Berlin, Alexanderplatz c., 1929-ben megjelent regénye tette. A II. Világháború után a szinte teljes pusztulásból az 1960-as évek szellemében épült újjá. Hans Kollhoff mostani újjáépítési terve elbírálás alatt van.
1882. óta, a "gyorsvasút"-hoz egy távolságivasút-állomás kialakítása révén az egyik legnagyobb és ma is legfontosabb közlekedési csomópont; itt épült az első berlini metróállomás is, és manapság már kétpercenként indulnak vonatok az Állatkert (ami a legnagyobb S-Bahn állomás) és Friedrichstrasse felé. Kelet-Berlin villamoshálózatának kibővítése miatt a teret most újra villamos is keresztezi, aminek élénk, sárga színe némileg feldobja a szürkeséget.
Itt áll a város legnagyobb szállodája, a Forum Hotel, 30 emelettel (123 méteres magasság) és 1006 szobával. Tipikus NDK-s szemlélet szerint épült: "ami nagy, az szép is". A '90-es évekig Hotel Stadt Berlin volt a neve.
Itt található még a világ összes nagyvárosának helyi idejét mutató, híres, impozáns Világóra (Weltzeituhr), valamint a Kaufhof ház előtti, graffitivel díszített Barátság Szökőkút (Brunnen der Völkerfreundschaft); mindkettőt 1969-ben állították.
A Rathausstrasséból, a tér déli oldalán nyíló sétálóutca szép, régi házaknak ad otthont, mint az Alexanderhaus és a Peter Behrens által, az 1930-as évek elején tervezett Berolinahaus. A háború után csak ez a két épület maradt teljesen sértetlen a háború után. Az Alexanderhaus közelében, egy kis jegyirodában fél áron kaphatók koncert- és színházjegyek a legjobb berlini előadásokra. A közelben újranyílt ALEXA Bevásárlóközpontban egy BERLIN Infostore működik.
Eljutás: Alexanderplatz 1. ; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248, az Alexanderplatz megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: A tér mindig látogatható.

Alexanderplatz kép: daviddamm

Győzelmi oszlop / Siegessäule

A német főváros egyik legmarkánsabb jelképe, ami a város történelmét igen hatásos művészetben tükrözi vissza. A Tiergarten közepén, a Grosser Sternnél magasodik a porosz hadsereg Dánia feletti győzelme emlékére. 1864-73. állította J. Heinrich Strack. Az oszlop tetején Friedrich Drake alkotása, a 8,3 méter magas, arannyal bevont Kétszárnyú Győzelem (a berliniek által később csak "Arany Elzának" nevezett) szobor áll az újabb, Ausztria és Franciaország fölötti diadal tiszteletére. A nemzetiszocializmus alatt még magasítottak rajta, így összmagassága elérte a 67 métert. A II. Világháború után a '80-as évek közepére restaurálták Alexander Candrelli, Karl Keil, Moritz Schultz domborműveivel együtt, amik portrékat és háborús jeleneteket ábrázolnak, csakúgy, mint Anton von Werner üvegmozaikja a belső falon. A 285 lépcsőt megmászva az oszlop kilátójából csodás kilátás nyílik a városra.
Eljutás: Grosser Stern 1. ; az U9-es metróval vagy 106-os busszal a Hansaplatz megállónál.
Belépőjegy (2008): 2,20 Euro felnőtteknek; 1,50 Euro gyerekeknek, tanulóknak, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, katonai és civilszolgálatosoknak, mozgáskorlátozottaknak. Gyerekeknek ingyenes.
Nyitva tartás: Április 1-október 31.: hétfő-péntek 9:30-18:30 h, szombat-vasárnap 9:30-19 h. November 1-március 31.: hétfő-péntek 10-17 h, szombat-vasárnap 10-17:30 h.



Győzelmi oszlop, Berlin, képek: ephramjames, Gertrud K., nycGRAEME

Charlottenburgi kastély / Schloss Charlottenburg

A város legszebb kastélya, ami egyben az egyetlen itt megmaradt Hohenzollern-kastély; Poroszország művészetét és udvari kultúráját mutatja be a XVII. századtól kezdődően. 1695-ben tervezte Johann Arnold Nering és Martin Grünberg, eredetileg I. Frigyes király felesége, Sophie Charlotte nyári rezidenciájának; 1699-re lett kész. A következő 100 évben azonban a család kibővíttette, bizonyítandó a Hohenzollern család hatalmát. A barokk stílusú palotát Johann Friedrich Eosander, Georg von Knobelsdorff, valamint Carl Gotthard Langhans építette.
I. Frigyes még Sophie Charlotte halála előtt, 1705-ben megbízta Neringet és Eosandert, hogy a kastélyt tegyék a versailles-ihoz hasonlóvá. A palota közepén az Eosander-épület áll a Hohenzollern-lakosztályokkal, a Porcelán Szobával, aminek mennyezetét kínai és japán alakzatok díszítik, valamint a Kápolnával. Eosander 1712-ben építette a kupolát az istennőszoborral a palota tetejére, mintegy megkoronázva a középső részt.
1740-46. a Knobelsdorff-szárnnyal bővült az épület. Felső szintjén található a Fehér Terem, a királyi család egykori ebédlője, az Arany Galéria és a Boucher, Pesne és Watteau műveivel díszített Koncertterem. A földszinti Romantika Galéria olyan kiemelkedő XIX. századi romantikus művészek alkotásainak ad helyet, mint Carl Blechen és Kaspar David Friedrich, valamint klasszicista és biedermeier művek is megtekinthetők itt.
A Langhans épületben, a nyugati szárnyban található a régészeti leleteknek helyt adó Ótörténeti Múzeum, ami Heinrich Schliemannak, Trója felfedezőjének saját trójai gyűjteményéről híres. A Porcelánkabinetben értékes japán és kínai porcelánok, a "berlini barokk" díszei láthatók. A kastélyszínház a szárny befejezéseként 1787-91. épült. Miután 1945-ben az épület bombatalálatot kapott, 1950-65. építették újjá, eredeti stílusában.
Kertje az angol és a francia stílus ötvözete. Nemcsak turistalátványosság, hanem sok berlini számára is kikapcsolódást jelent. Itt áll a Karl Friedrich Schinkel tervei alapján épült, olasz klasszicista stílusú Schinkel Pavilon, amit III. Frigyes Vilmos nyári lakosztályként használt. Az épületben megtekinthető bútorok, képek és szobrok a korai XIX. század életstílusát közvetítik.
A kert nyugati oldalán álló, neoklasszicista stílusú Mauzóleumban található III. Frigyes Vilmos és felesége, Luise királynő, valamint I. Vilmos Christian Daniel Rauch által tervezett szarkofágja. A tó túloldalán álló Belvedere-t 1788-ban Langhans építette teaháznak, II. Frigyes Vilmos kérésére. Jelenleg kiállítóterem, ahol a Királyi Porcelánmanufaktúra története tekinthető meg.
Eljutás: Spandauer Damm 10-22. ; az U2-es metróval vagy a 309-es busszal, a Sophie-Charlotte-Platz megállónál.
Belépőjegy (2008): 7,00 Euro tanulóknak, katonai szolgálatosoknak, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, civilszolgálatosoknak, mozgáskorlátozottaknak, munkanélkülieknek, szociális segélyben részesülőknek, a Régi Kastélyba. Belépés csak vezetéssel. 10,00 Euro felnőtteknek, a Régi Kastélyba; 6,00 Euro felnőtteknek az Új Szárnyba, audio-vezetéssel; 5,00 Euro munkanélkülieknek, egyetemi/főiskolai hallgatóknak, tanulóknak, mozgáskorlátozottaknak, katonai és civilszolgálatosoknak, szociális segélyben részesülőknek az Új Szárnyba, audio-vezetéssel.
Nyitva tartás:
Új Szárny: november 1-március 31.: kedd-vasárnap 10-17 h; Április 1-október 31.: kedd-vasárnap 10-18 h.

Régi Kastély: Április 1-október 31.: hétfő, szerda-vasárnap 10-18 h; november 1-március 31.: hétfő, szerda-vasárnap 10-17 h. A földszintre való belépés csak vezetéssel.




Charlottenburgi kastély képek: Wolfgang Staudt, extranoise,

Nikolaiviertel

A legkedveltebb turistalátványosság. A szomszédos Mühledamm nagy forgalmával ellentétben itt nyugalom van, eltekintve egy-két turistacsoporttól, akik a macskaköves utcákat vagy a boltokat, butikokat járják, esetleg az éttermekben, kávéházakban pihennek.
A város fennállásának 750. évfordulójának ünnepekor újították fel ezt a középkori városnegyedet az NDK kormányának javaslatára, 1981-87, Günter Stahn vezetésével. Több épületet sikerült úgy felújítani, hogy akár a háború előtti tükörképe is lehetne önmagának. Ilyen a népszerű Zum Nussbaum ('A diófához') vendéglő is. A Fischerinsel melletti eredeti étterem állítólag Heinrich Zille, a híres festő kedvenc helye volt. A többi épületet is úgy építették újjá, hogy a középkort juttassa eszünkbe - ugyanolyan előregyártott beton panelekből, mint az NDK épületeinek többsége. Ez a rész most szinte falusi hangulatot idéz, és itt járva nehéz elhinni, hogy a Spandauer Strassén átkelve rögtön a Városházánál és a forgalmas Alexanderplatzon vagyunk.
Itt található Berlin egyik legrégebbi plébániatemploma a XIII. századból, a sajátos szépségű Szt. Miklós plébániatemplom (Nikolaikirche), az aranyra festett erkélyeivel és kőangyalkáival Berlin egyik legszebb épületének tartott Ephraimpalais, a negyed egyetlen eredeti épülete 1760-ból (Knoblauchhaus), ami most a XIX. századi, jómódú berlini családok életmódját mutatja be, egy egész, a Kézműves Múzeum tulajdonában lévő házsor, ami régi ipari tevékenységeket és szakmákat mutat be, valamint a kender sokoldalú (orvosi, mezőgazdasági, építészeti) felhasználását bemutató Hanf Múzeum.
Sok művész is élt vagy lakott itt, pl. Kleist, Hauptmann, Ibsen, Casanova, Strindberg vagy Lessing.
Eljutás: Nikolaikirchplatz 1, 10178 Berlin-Mitte; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, U-Bahn, U2, U5, U8, busz: 100, 148, 200, 248, az Alexanderplatz megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Mindig látogatható.



Nikolaviertel képek: Matthias17, icadrews, luis echánove

Német Állami Operaház / Deutsche Staatsoper

Az Unter den Lindenen, a Bebelplatzon a Régi Könyvtárral szemben áll, Berlin első színháza. Elsőként készült el a Forum Fridericianum építésekor, 1741-43., Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff nevéhez fűződően, aki udvari dalszínház helyett emelte közhasznú épületnek, a palota együtteséből kiemelve. Németország első különálló és Európa legnagyobb operaháza volt. Az épület porosz klasszicista stílusát a klasszikus angol építészet befolyásolta; főbejárata (ami a Humboldt Egyetemmel néz szembe) korinthoszi oszlopsorral és frízzel vált ünnepélyessé. Az oszlopok között Szophoklész, Arisztophanész, Menander és Euripidész szobrai, Ernst Rietschel alkotásai láthatók. Az első előadás 1742-ben volt; kizárólag divatos olasz zeneművek és énekesek szerepelhettek.
Ez az épület is sok viszontagságon ment keresztül. 1843-ban szinte teljesen leégett, és Carl Ferdinand Langhans jóvoltából épült újjá. A következő években több átalakítás is következett, melyek feloldották az épület erős arányait. A II. Világháború alatt kétszer is romba dőlt: először 1941-ben bombázták le, de fennállásának 200. évfordulója azonnali újjáépítésre ösztönzött; majd az 1945-ös bombatalálat után csak 1952-55. sikerült újjáépíteni az eredeti knobelsdorffi formában, Richard Paulik vezetésével. Wagner A nürnbergi mesterdalnokok c. művével nyitotta meg újra kapuit. 1983-86. aztán ismét restaurálták. Sok híres művész alkotott itt: ide fűződik pl. Schinkel híres színpadképe A varázsfuvolához, és itt dirigált Richard Strauss; de mai híres művészek is összegyűlnek itt, hogy nagyszabású repertoárjukat összeállítsák.
Az első emeleti Apolló-terem aranyozott korinthoszi oszlopsorával, velencei csilláraival és intarziás márványpadlójával a világ egyik legszebb színházi társalgója.
Eljutás: Unter den Linden 7, 10117 Berlin-Mitte; S1-es, S2-es S-Bahnnal vagy a 100-as busszal az Unter den Linden megállónál.
Belépőjegy (2009): Túra: 5 Euro felnőtteknek, 2,5 Euro gyerekeknek.
Nyitva tartás: A kassza hétfő-péntek 11-19 h, szombat-vasárnap 14-19 h van nyitva.

Kurfürstendamm

Eredetileg a Tiergartentől a Grunewald erdőig futó lovaglópálya volt. Az 1883-86. kapott burkolatot, és mára már Berlin legnagyobb, 3,5 km hosszú bevásárlóutcájává vált, ahol hatalmas divatcégek, butikok és áruházak kínálják hihetetlenül széles áruválasztékukat. A berliniek és a Berlinbe látogatók legkedveltebb sétálóutcája. Az üzleteken kívül számos étterem, mozi, kávéház és bár várja a vendégeket. A '20-as években a szintén számos színházzal, klubbal a világ értelmiségének találkozóhelyévé vált. 1913-tól itt állt a Marmorhaus, az első filmpalota, ami az utóbbi időben a Ku'damm sok régi mozijával együtt bezárni kényszerült. A II. Világháború után az '50-es években részben felhőkarcolókkal és sorházakkal építették be, részben pedig teljesen lecsupaszították.
Érdemes egy kis időt eltölteni a metróállomás közelében álló, 1835-től meglévő Café Kranzler nevű kávézó teraszán, mely eredetileg az Unter den Linden és a Friedrichstrasse sarkán állt, de a háborút követően jelenlegi helyére helyezték át. További kedvelt helyek még a Kranzlereck nevű üzlet- és irodaház, a '60-as években épített, majd lebontott és újra felépített Ku'damm-Eck, a '20-as évek expresszív stílusában épült színház a Lehniner Platzon, valamint a századfordulón épült csendes mellékutca, amely egyben Berlin legelőkelőbb bevásárlóutcája, a Fasanenstrasse.
Eljutás: Kurfürstendamm 1, 10707 Berlin-Wilmersdorf; S-Bahn: S5, S7, S75, S9, metró: U2, U9, busz: 100, 109, 110, 145, 149, 200, 204, 245, 249, a Zoologischer Garten DB megállónál.
Belépőjegy: Nincs.
Nyitva tartás: Mindig járható.


Kurfürstendamm képek: http2007, fredpanassac
A Spree folyó szigetén lévő berlini kulturális központ és egyben gazdag információforrás a történelmet kedvelőknek. Nem az egész szigeten terül el, hanem csupán az északnyugat felé néző egyötödnyi szigetrészt, a szigetcsúcson kezdődően. A múzeumok alapját a porosz királyok és brandenburgi választófejedelmek (más európai uralkodókéhoz képest egyébként szegényes) gyűjteményei képezték. A berlini múzeumalapítás 1798-ban kezdődött: a legértékesebb műtárgyak ekkor kerültek át Potsdamból, a Sanssouciból a Spree szigetén álló Királyi palotába. A párizsi Louvre mintájára azonban a polgárság a műkincsek közkinccsé tételét követelték. Az első kiállítás 1815-ben látott napvilágot többek közt a Humboldt-testvérek tanácsára és III. Frigyes Vilmos rendeletére. A berlini múzeumépítés ettől kezdve lendült fel.
A "komplexum" tartalmi sajátossága az az összkép, amit a keleti régiségektől az antikvitáson át a modern művészet képviseletéig láthatunk - egymás mellett.
Az itt álló múzeumok 1830-1920. épültek. A Régi Múzeum (Altes Museum) készült el elsőként, aztán az Új Múzeum (Neues Museum) 1855-ben, majd 1876-ban a Régi Nemzeti Galéria (Alte Nationalgalerie), ezt követően a Bode Múzeum (Bodemuseum) 1904-ben, végül pedig a Pergamon Múzeum (Pergamonmuseum) 1930-ban. A II. Világháború utáni újjáépítést Ludwig Justi, a Nemzeti Galéria egykori vezetője irányította.
Eljutás: Am Lustgarten 1, 10117 Berlin-Mitte; S-Bahn: S1, S2, S5, S7, S75, S9, metró: U6, vonat: 12, busz: 147, a Friedrichstr. megállónál.
Belépőjegy (2009): Múzeumonként 8 Euro kedvezményesen 4 Euro. A múzeumlátogatás ingyenes: Minden csütörtökön a zárás előtti 4 óra; 16 éven aluliaknak; Tanulóknak tanulmányi kirándulás alkalmával, előre bejelentkezve; Szabályos egyetemi és főiskolai előadások hallgatóinak, docens kíséretében, előre bejelentkezve; A Nemzetközi Múzeumtanács és a Német Múzeumszövetség tagjainak, magukat igazolva; Egy berlini, az Állami Múzeumszövetséghez tartozó múzeum szállítóegyesülete tagjainak, magukat igazolva; Érvényes sajtóigazolvánnyal; Szociális segélyben részesülőknek hivatalos igazolvánnyal vagy megfelelő igazolással; Mozgáskorlátozott személy orvosilag szükségszerűnek elismert kísérőjének, amennyiben ez a mozgáskorlátozott-igazolványban szerepel; Az olvasó- és tanulótermek látogatóinak. Nyitva tartás: A sziget mindig járható.

Berlin, Múzeumsziget kép Dr. Pat

Bode Múzeum / Bodemuseum

Wilhelm von Bode főigazgatósága alatt, 1905. után felgyorsult a berlini múzeumfejlesztés. Az 1882. és 1939. közötti ásatások és a főigazgató céltudatos, körültekintő vásárlásai gyűjteménygyarapodással jártak, ami helyszűkét eredményezett. Ezért Ernst Eberhard von Ihne tervei alapján a szigetcsúcson 1904-ben, olasz neobarokk stílusban felépült a Frigyes Császár Múzeum, amely alapítója és gyarapítója, vagyis Bode nevét 1956., a teljes újjáépítés óta viseli. Jellegzetes kupolájával és bejárati csarnokával úgy néz ki, mint egy hajó, mely a Spreet szeli.
Éremkabinetje a maga félmilliós állományával a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb éremgyűjteménye. A görög, római, közép- és újkori, német és más európai területekről való pecsétek, pecsétnyomók, medalionok és a gazdag bankógyűjtemény leginkább a művészettörténészeket, történészeket és közgazdaságtani kutatókat csábít.
Az ókeresztény és bizánci gyűjtemény elsősorban a Földközi-tenger partján élő népek vallási életéből őriz felbecsülhetetlen emlékeket, időszámításunk kezdetéről.
A képtár a világháború alatt és után pótolhatatlan veszteségeket szenvedett. Legrégebbi darabja a XV. század végéről, ismeretlen mestertől származó, késő gótikus vonásokat mutató Utolsó vacsora c. oltárkép; legértékesebb darabja viszont Leonardo da Vinci Krisztus feltámadása c. festménye. A legtöbb alkotás német festőktől, úgy mint Holbein, Dürer és Cranach tanítványaitól származik.
A szoborgyűjtemény többek közt a román művészet legjelentősebb német emlékét, a korai gótika híres alkotásait, a német reneszánsz, barokk és rokokó emlékeit őrzi.
Átalakítás miatt 2001-ig zárva volt.
Eljutás: Lásd Múzeumsziget.
Belépőjegy: Lásd Múzeumsziget.
Nyitva tartás: Az éremkabinet tanulóterme: kedd-péntek 10-16:30 h, kiállítás: hétfő-vasárnap 10-18 h.

Bodemuseum kép: theoneiloveorg

Pergamon Múzeum / Pergamonmuseum

Berlin és Európa egyik leghíresebb múzeuma. Az 5 múzeum közül ez a legnagyobb. 20 évig épült, Alfred Messel tervei alapján, klasszicista stílusban; kivitelezője Ludwig Hoffmann volt. Berendezni a nehéz terepviszonyok, az I. Világháború és a gazdasági világválság miatt kb. 30 évig tartott; 1930-ban nyílt meg. Felállítása az egyre sikeresebb elő-ázsiai feltárások vált szükségessé, melynek eredményei (a kiásott műkincsek) az épület elkészültéig a Régi Nemzeti Galéria mögötti ideiglenes épületben kaptak helyet. Nevét legértékesebb építészeti műkincséről, a Pergamon-oltárról kapta.
A Louvre és a British Museum után a leggazdagabb elő-ázsiai gyűjteménnyel büszkélkedhet. A benne őrzött építészeti műalkotások a világ egyik első műemlékmúzeumává tették.
Az elő-ázsiai gyűjtemény legkülönlegesebb részlege a babiloni feltárásokat bemutató termek az őket összekötő, a babiloni búcsújárók útját i.e. 580. k.-ről idéző, csodálatos, egyedi faldíszekkel díszített folyosóval, ami a híres Istár kapuhoz vezet. Ez a kapu az ókori Kelet egyik legmonumentálisabb építménye. A gyűjtemény többi termére is az ilyen különleges faldíszek jellemzők.
Az ókori gyűjtemény első számú látványossága a már említett, i.e. 170. k.-ről származó, 1880-as években feltárt, háromszintes Pergamon-oltár mozgalmas jeleneteivel, az épület legnagyobb, felülről megvilágított termében. Ezen kívül még sok, az antik görög, hellenisztikus és római korból származó épületmaradvány és szobrászati remekmű is megtekinthető itt.
Az iszlám gyűjtemény legértékesebb műemléke a msattai kastély falmaradványa, melyet a szultán ajándékozott Berlinnek 1903-ban. A kastély 743/44-ben épült a Holt-tengertől keletre mészkőből, állat- és növénymotívumokkal hihetetlenül telezsúfolva. A bombázások során nagyrészt elpusztult és csak évekig tartó restaurálás után kerülhetett újra helyére. Figyelemre méltó még a részleg gazdag szőnyeggyűjteménye, valamint a perzsa és indiai miniatúrák és a páratlan szépségű Aloppo-szoba az Ezeregyéjszaka hangulatával.
Az 1907-ben, Bode által alapított kelet-ázsiai gyűjtemény központjában ma kínai kerámiák foglalnak helyet. Az összképet jade-faragványok, selyemhímzések és porcelántárgyak teszik teljessé. A japán művészetet színes fametszetek képviselik.
A néprajzi gyűjtemény a híres orvostudós, Rudolf Virchow alapítványából jött létre 1888-ban. A háború szinte teljesen elpusztította, a gyűjtést gyakorlatilag újra kellett kezdeni. Legnagyobb részét most a textília-kiállítás teszi ki. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja a XVII. századból való, sokféle szimbólumot (pl. a 12 hónap vagy a 4 elem) felsorakoztató tornyos kályha.
Eljutás: Lásd Múzeumsziget.
Belépőjegy: Lásd Múzeumsziget.
Nyitva tartás: Elő-ázsiai részleg: vasárnap-szerda 9-18 h, csütörtök-szombat 9-22 h. Antik gyűjtemény: péntek-szerda 10-18 h, csütörtökön 10-22 h.

Pergamonmuseum kép: youngrobv

Régi Nemzeti Galéria / Alte Nationalgalerie

A harmadik berlini múzeum, 1866-76. épült. Magánadakozásból jött létre: J. H. Wagener berlini kereskedő hagyta a városra gazdag képgyűjteményét 1861-ben, azzal a feltétellel, hogy közkinccsé teszik, nemzeti képtárrá fejlesztve azt. Ezt a példát még számos gazdag és művelt berlini követte.
Az épületet Friedrich August Stüler tervezte dór oszlopokra helyezett korinthoszi templomnak iker-lépcsősorral, állítólag a császár saját kezűleg rajzolt tervei alapján. Az építész azonban még az építkezés alatt meghalt, így a befejezés Johann Heinrich Strack nevéhez fűződik. Felújítás után 2001-ben, az első megnyitás 125. és a Porosz Királyság alapításának 300. évfordulóján nyílt meg; timpanonján újra a Der deutschen Kunst ('A német művészetnek')-felirat és az 1871-es dátum (a német egység kikiáltásának évszáma) díszeleg. A termek újra régi pompájukat élvezik: bordó kárpiton aranyozott szegély, díszes stukkósor és növényornamentika stb. Így az épület belsőépítészetileg is önálló műalkotás, ami a XIX. század szalonjait és kiállítótermeit idézi.
A Galéria a "hosszú XIX. század" (1789-1914.) festőinek alkotásait őrzi, valamint időszaki kül- és belföldi modern kiállításokat is rendez. De nemcsak festményeket, hanem szobrászati alkotásokat is gyűjt. Olyan műkincsekkel büszkélkedhet, mint Paul Cézanne, Auguste Rodin, Francisco de Goya, Edgar Degas, Lovis Corinth és Georg Kolbe művei, Ernst Barlach, Rudolf Belling, Oskar Kokoschka és Käthe Kollwitz alkotásai, vagy Adolph Menzel és Munkácsy Mihály tanítványának, Max Liebermann-nak festményei, valamint Johann Gottfried Schadow és Christian Daniel Rauch szobrai. Kaspar David Friedrichnek külön nagyterme van. Sok XX. századi festmény átkerült az Új Nemzeti Galériába. Az állandó kiállítás egy kabinetjét múzeumtörténeti bemutatóteremnek rendezték be.
Eljutás: Lásd Múzeumsziget.
Belépőjegy: Lásd Múzeumsziget.
Nyitva tartás: Kedd-vasárnap 10-18 h.

Alte Nationalgalerie, kupola, kép: threedots

Régi Múzeum/Altes Museum

Karl Friedrich Schinkel 1823-ban merész tervvel állt a király elé: az Unter den Linden testőrségi istállókból átalakított kiállítóhelyiségei helyett a Lustgartentől északra fekvő üres telkekre építsenek új múzeumot. Ez a terv elsősorban azért volt merész, mert a terület mocsaras mezőség volt, így az alapozást is csak a földbe döngölt cölöphálózat segített véghezvinni.
A múzeumot 1825-28. építették és 1830-ban avatták fel Berlin első, Németország második múzeumaként. Az épület 18 ión oszlopával és nagyvonalú lépcsőfeljárójával a német klasszicista építészet egyik főműve. A tisztán tagolt külső forma és belső szerkezet ókori görög mintát követve a polgárságot művelő múzeum eszményét testesíti meg. A 18 oszlop fölött 18 homokkőből faragott sas ül. A kétszintes épület szélessége 55 méter, hosszúsága 87 méter. A berendezéskor azonban kicsinek bizonyult, sok műkincs már nem fért be. A II. Világháború után a sziget múzeumai közül elsőként épült újjá 1951-66. Ludwig Justi igazgatósága idején, a korhűséget szem előtt tartva - azonban az előtér és az oszlopcsarnok Schinkel által tervezett monumentális freskóit nem sikerült helyreállítani.
A múzeumot a helyiek kezdetben csak a "Schinkel-féle épület"-nek nevezték, egészen addig, amíg az utána következő múzeumot el nem kezdték Új Múzeumként emlegetni, így vált a régi Régivé..
Az épület eredetileg az összes berlini szépművészeti gyűjtemény számára épült; 1904. óta azonban legfőképpen az antik gyűjtemény elhelyezésére szolgál. A felső szinten időszaki kiállítások láthatók. A legértékesebb részleg a Bode Múzeumból ideiglenesen (várhatóan 2009-ig) idekerült egyiptomi gyűjtemény, mely világviszonylatban sem elhanyagolható. Múmiák, síremlékek, szent állatok szobrai, ékszerek, szépségápolási emlékek találhatók itt hihetetlen bőségben. "Kötelező" látnivalói közé tartozik Nofertiti királynő i.e. 1360-ból származó mellszobra, Nofertiti lányának, Anhesz-en-pa-Atonnak homokkő portréja, valamint a gyűjtemény legrégebbi darabja, a több mint 5000 évvel ezelőtt készült, alabástrom majomszobor, mely egyben a legjelentősebb egyiptomi nagyplasztikalelet. A részleget a tudományos kutatás európai hírű műhelye, a papiruszgyűjtemény egészíti ki. Itt őrizik, sok más nevezetes alkotás mellett pl. az i.e. 1000-ből származó Holtak Könyvét.
Eljutás: Lásd Múzeumsziget.
Belépőjegy: Lásd Múzeumsziget.
Nyitva tartás: Egyiptomi és papiruszgyűjtemény: péntek-szerda 10-18 h, csütörtökön 10-22 h. Antik gyűjtemény: péntek-szerda 10-18 h, csütörtökön 10-22 h.

Altes Museum kép: Gertrud K.

KaDeWe

A Kaufhaus des Westen, magyarul a "nyugatiak áruháza", rövid nevén a KaDeWe Európa második legnagyobb áruháza a londoni Harrods után. A KaDeWe nélkül Berlin elképzelhetetlen lenne, szinte legendának számít. Területe 60 ezer m², az áruk száma több mint 380 ezer. Naponta 40-50 ezren látogatják. 7 emeleten lehet vásárolni, minden emeleteten más és más termékek vannak (1. emelet: szépségápolási eszközök, 2. emelet: férfidivat, 3. emelet: női divat, 4. emelet: gyermekdivat, ékszerek, és fehérnemű, az 5. emeleten műszaki cikkek, könyvek, és játékok, a 6. és 7. emeleten éttermek találhatók).
A KaDeWe 1905-ben nyílt, 1907-ben a területe 24 ezer m² volt. 1927-ben a bevásárlóközpont új tulajdonosa modernizálni, és bővíteni akarta, de a náci rezsim ebben megakadályozta. A II. világháború alatt az üzlet bombatámadást kapott, és nagy része összeomlott. Az első emeletet 1950-ben nyitották újra, míg mind a 7 emelet renoválásával 1956-ra készültek el. 1976-1978 között az alapterületet 44 ezer m²-re, 1996-ban, egy újabb emelet építésével, 60 ezer m²-re növelték. 2004 és 2007 között a KaDeWe 100 éves fennállásának évfordulójára az összes emeletet felújították.
Eljutás: Cím: Tauentzienstrasse. U1, U2 metró, M46 busz: Wittenbergplatz megállóhely.
Nyitva tartás: Hétfő-csütörtök: 10:00-20:00. Péntek: 10:00-21:00. Szombat: 09:30-20:00. Vasárnap zárva.


KaDeWe képek: http2007, benidormone

Ku-Damm (Kurfürstendamm)

A hosszú sugárútat "Berlin Champs-Elysées-jének" tartják. A 3,5 km hosszú utca, Berlin fő bevásárló utcája a fiatalok kedvence. Olyan divatos márkák boltjai találhatók itt, mint a H&M, a Benetton, vagy a Zara. A luxusmárkák sem hiányozhatnak a Ku-Dammról, mint a Gucci, a Chanel, a Valentino, a Lacoste, a Tomy Hilfiger, vagy a Hermés.
Eljutás: U1, U9: Kurfürstendamm megálló. Buszok: M19, M29, M45, M49, 100, 109, 110, 149, 200, 204, 245, 249, TX.

Ku-Damm fotó: http2007

Berlin repülőterei

A Tegel repülőtérre érkeznek a Malév Budapest-Berlin járatai. A Tegel Berlin városközpontjától 8 km-re található, tömegközlekedéssel jól megközelíthető, ill. a reptérrel könnyen, és gyorsan elérhető a város. 109-es, és 128-as buszok közlekednek ide, és innen, valamint a repülőtér, és a Hauptbanhof közül JetExpressBus TXL közlekedik. További eljutási lehetőség az Expressbus X9, amely az állatkerttől indul, és oda érkezik.
A Tempelhof repülőtér Berlin déli részén található, és metróval is elérhető: az U6, Platz der Luftbrücke megállója van a légikikötőnél.
A harmadik berlini repülőtér a Schönefeld, a német főváros délkeleti részén fekszik, a városközponttól 18 km-re. A másik két reptérhez hasonlóan ez is jó tömegközlekedéssel rendelkezik: S45 és S9 S-Bahnnal érhető el. Schönefeld a C-zónában fekszik, ezért ABC jegyre van szükség az idejutáshoz.

Közlekedés

Autóval érkezőknek hasznos lehet az oldal útvonaltervezője.
Berlinben a buszok mellett villamos, U-Bahn (ez a metró), és S-Bahn (városi vasút) közlekedik. Így minden nevezetesség gyorsan, egyszerűen, olcsón, és biztonságosan megközelíthető. Az éjszakai buszoknak, és vonatoknak köszönhetően sötétedés után is lehetőség van a város különböző pontjaira eljutni. Berlinben, több más nyugat-európai várostól eltérően csak három zóna van: az "A" zóna a belvárost jelenti, a "B" zóna a városhatárig tart, míg a "C" zóna Berlin határain is átnyúl, kiterjed a Berlin közelében lévő településekre (pl. Postdam, Oranienburg). AB, BC, és ABC jegyek vásárlására van lehetőség. 6-13 éves gyermekek kedvezményesen, 6 éven aluliak pedig ingyen utazhatnak.
Jegyárak (2008):

AB vonaljegy: 2,10 Euro, 6-14 éveseknek: 1,40 Euro

Szakaszjegy (max. 3 megállóra): 1,30 Euro, 6-14 éveseknek: 1 Euro

AB napijegy: 6,10 Euro, 6-14 éveseknek: 4,40 Euro.

AB hetijegy: 26,20 Euro
Akik először vannak Berlinben, azoknak egyszerű, és olcsó módszer ahhoz, hogy minél többet lássanak, ha a 100-as buszra szállnak. Az emeletes busz Berlin számos fő látnivalóját érinti. Az állatkerttől indul, majd rengeteg nevezetességet érintve, az Alexanderplatzhoz érkezik. Városnézésre a Panorama-Bahn is remek, amely a turistákat körbeviszi Berlinen. Nagy üvegfelületeken keresztül egyedi panorámát nyújt, a vonatokon bár is van. Szombatonként, és vasárnaponként naponta háromszor közlekedik, a jegy ára 13 Euro, 4-13 év közötti gyermekeknek 9,50 Euro. Jegyek erre kaphatók a Ostbahnhof, Alexanderplatz, Friedrichstrasse, és az állatkernél lévő ügyfélszolgálatoknál.
Berlin U-Bahn, és S-Bahn térkép

Kedvezménykártyák

A Berlin Welcome Card megvásárlásával 130 múzeum, látnivaló, nevezetesség, és kulturális emlék belépőjének árából lehet 50 százalékos kedvezményt kapni, és a tömegközlekedés is ingyenes vele. Az A és B zónákra érvényes 48 órás 16,50, míg a 72 órás 21,50 Euróba kerül.
A City TourCard szintén ingyenes tömegközlekedést biztosít, 50 belépőjegy árából biztosít 50% kedvezményt, ára 15,50 Euro (48 órás) ill. 20,50 Euro (72 órás). A CityTourCard Museuminsel mindazt nyújtja, amit a CityTourCard is, de a Múzeumszigeten lévő összes múzeumba ingyenes belépést biztosít. Ára: 29,90 Euro, és 72 óráig érvényes.

Időjárás, éghajlat

Berlinnek, fekvéséből következtetve nem meglepő módon, kontinentális éghajlata van. Telei igen hidegek, amelyeken havazások is gyakoriak, és fagypont alatti hőmérsékleti értékekre is számítani kell. A nyarak viszont melegek, és napsütésesek. Az is megjegyzendő, hogy július, és augusztus számít a legcsapadékosabb hónapnak, így nyáron nem árt esernyőt is bepakolni. A legtöbben nyáron keresik fel Berlint, amikor számos érdekes szabadtéri rendezvényt is tartanak. A város legszebb arcát talán szeptemberben, és októberben mutatja, amikor annyi esőre sem kell számítani, mint nyáron, az első 2 őszi hónapban sok éves átlagot figyelembe véve kevés csapadék esik.