Egyéni keresés
| Terület: 117 km² Népesség: kb. 1 000 470 fő Népsűrűsége: kb. 2267 fő/km² Tengerszint feletti magasság: 17 m Ország: Olaszország Régió: Campania Megye: Nápoly |  Olasz zászló 3D Animated Flagsby 3DFlags.com | Helyi idő |
"aki Nápolyt látta, az többé sohasem lehet szomorú"
(Goethe)
Vezúv-látkép (Wikipedia)
Nápoly (olaszul Napoli -> Nea Polisz, "új város") Dél-Olaszország legnagyobb városa. Nápoly lakossága kb. 1 millió fő, ezzel Róma és Milánó után a harmadik legnagyobb olasz város. A környező településekkel együtt lakossága 3,1 millió fő, ezzel szintén harmadik Olaszország legnagyobb városi agglomerációinak körében (Milánó és Róma után). Lakosai a nápolyiak (olaszul napoletani) vagy költői nyelven parthenopéiak.
Gazdag történelme, kulturális élete van. Híres népszokásairól, valamint konyhájáról. A nápolyi nyelv (napulitano), Olaszország egyik gazdag és színes regionális nyelve. Történelmi jelentősége, valamint kiemelkedő gazdasági teljesítménye révén Dél-Olaszország nem hivatalos fővárosának tartják. Ez a tény a több ezer éves történelmi múltra vezethető vissza, melyben szinte minden nemzet kiemelkedő szerephez jutott. A város elődjét a környék egyik dombján Kr. e. VIII. században görög telepesek alapították Paleopolisz, azaz régi város néven. Ezt a települést a későbbiekben a szamniszok, majd a rómaiak hódították meg. A rómaiak, aztán kiterjesztették a városhatárt egészen a tengerig, "művüket" pedig új városnak, vagyis Neapolisnak keresztelték. Mindenféle nemzet kivette részét a város történelmének alakulásában, Anjou, Bourbon, Habsburg uralom után a XIX. századra Nápoly jelentős kikötő ős kereskedelmi város, és nem utolsó sorban a dél-olaszországi turisták elsőszámú célpontja. Nem csoda, hiszen egyórányi távolságra számos látnivaló közelíthető meg, úgy, mint Capri, Ischia, a Vezúv, Pompeji, vagy Herculaneum.
Castel Nuovo (Flickr by Emperley3)
Geológiája
A Nápolyi-öböl partja tulajdonképpen egy 30 km átmérőjű egykori szupervulkán kalderája. A város félúton fekszik két aktív vulkáni terület, a Vezúv és a Campi Flegrei között. A terület geológiája következtében gyakoriak a földrengések. A Vezúv gyakori kitörései a történelem során többször is veszélyeztették a várost. Ugyanakkor az aktív vulkanizmusnak köszönhetően a városban számos termálvizű forrás található. Nápoly vastag tufarétegekre települt, amelyeket az évszázadok során építőanyagként használtak fel. Éghajlata Tipikus mediterrán éghajlata van: enyhe telekkel és forró nyarakkal. Átlaghőmérséklet a leghidegebb hónapokban 8 °C , júliusban viszont 24 °C. Az enyhe éghajlat, valamint a változatos földrajzi fekvés következtében már a római korban császárok kedvelt üdülőhelye volt.
Vezúv és Nápoly (Flickr by Luciano_46)
A nápolyi nyelv
A nápolyi nyelvváltozat a vulgáris latinból alakult ki, hasonlóan az olasz, francia, spanyol, portugál stb. nyelvekhez. Szicília Királyságának Olaszországgal történő egyesítéséig a királyság hivatalos nyelve volt. Az egyesülés után, miután az újonnan megalakult Olaszország hivatalos nyelve a toszkán dialektuson alapuló köznyelv lett, a nápolyi nyelvet lefokozták dialektus szintjére. Az utolsó népszámlálási adatok szerint a város lakosságának 50%-a (mintegy 500 000 ember) a nápolyi nyelvet jelölte meg anyanyelvének. Jelenleg törvényhozási próbálkozások vannak az olasz parlamentben a nápolyi nyelv elismerésére regionális és kisebbségi nyelvként.
Castel dell'Ovo
Castel dell'Ovo: vagyis a "tojásvár". A különleges nevet a formájáról kapta. A római időkben Lucullus császár építette, és adta neki a Lucullinium nevet. A későbbiek során is megőrizte királyi székhelyi rendeltetését, bár a történelem során börtönként is szolgált. A monda szerint Vergilius egyszer egy tojást lógatott egy kalitkába, és azt állította, hogy amíg a tojás épp marad a kalitkában, addig a vár bevehetetlen, a vár tulajdonosa pedig szerencsés lesz. A tojás sajnos összetörhetett az idők során, mert a vár is megrongálódott, ezért nem alkotnak egységes stílust az épület vonalai.
Castel Nuovo
Castel Nuovo vagyis az új vár. Az új relatív, hiszen a XIII. században épült és az anjou királyok székhelyéül is szolgált. Ami első látásra szembeötlik az a reneszánsz kapuzat, ami Európa egyik legszebb ilyen alkotása. Domborművén a király bevonulását láthatjuk, míg a négy sarkában az erény négy allegorikus megmintázását, középen pedig Mihály arkangyalt. A vár egy része ma is látogatható. A múzeumi szerepén kívül itt ülésezik a városi tanács. A vár előtti tér erről kapta a nevét Piazza Municipio.
Santa Chiara
A templom az anjouk temetkezési helye volt. Legfőbb látványossága a síremlékek. Itt látható Nagy Lajos királyunk öccse feleségének a síremléke is. Sajnos a II. világháború során ezt a templomot is bombatalálat érte, melynek következtében megsérült Bölcs Róbert síremléke. A templomban található még egy kis múzeum is, amely a nápolyi betlehemet mutatja be. Ne a klasszikus értelemben vett Betlehemre gondoljunk, hanem zsúfolt emberekkel teli betlehemet láthatunk. Gesů Nuovo: ("new Jesus") - Gesú Nuovo tér, ahol az azonos elnevezésű jezsuita templomot tekinthetjük, meg. A jezsuiták egy korábbi palotából alakították ki a templomukat. Érdekessége a gyémántszerkezetű díszburkolat a ház oldalán.
A San Carlo színház az olasz operavilág egyik legjelentősebb és kétségkívül a legnagyobb színháza. Hat emeletén mindösszesen 3000 néző számára nyújt ülőhelyet.
Királyi palota
A palota a Piazza del Plebescitón, vagyis a Népszavazás téren található. A név furcsán hangzik magyarra lefordítva, de megvan a magyarázata, mely 1860-ra nyúlik vissza, amikor Garibaldival az élen a nép megszavazta az egységes Olaszországhoz való csatlakozást. A palota eredeti épülete a XV. századból származik, a ma látható épület azonban a várost ért támadásoknak köszönhetően a többszöri átalakítások eredménye. A stílusjegyek keveredés, melyet, mint kívülről, mint belülről tapasztalhatunk ezen okra vezethető vissza. A palotába betérve megtekinthetjük az egykori udvari színházat a tróntermet, valamint a kápolnát is.
Híres nápolyiak:
Sophia Loren filmszínésznő, Gian Lorenzo Bernini szobrász, Enrico Caruso operaénekes, Domenico Scarlatti zeneszerző
Nápoly környékének látnivalói Nemcsak Nápoly, hanem környéke is mérhetetlenül gazdag úgy természeti, mint történelmi-kulturális látnivalókban:
Természeti kincsek
- Vezúv, a várostól délkeletre fekvő ma is aktív vulkán
- Ischia, Capri szigetei a Nápolyi-öbölben könnyen elérhetők hajóval
- Campi Flegrei egykori vulkánjainak kráterei a várostól észak-északnyugatra
- Solfatara krátere Pozzuoli mellett, mely ma is kénes gőzöket áraszt.
Történelmi-kulturális emlékek
- Pozzuoli városa a hatalmas római amfiteátrummal és a Serapiummal
- az antik Herculaneum és Pompeii romvárosai, a várostól délkeletre, a Vezúv lejtőin fekszenek
- Oplontis és Torre del Greco római villái, szintén a Vezúv tövében
Nemzeti Könyvtár
Az első nápolyi könyvtár 1804-ben nyitotta meg kapuit a mai Nemzeti Régészeti Múzeum épületében. A gyűjteményt 1816-ban a Capodimonte-palotába helyezték át, neve pedig Bourbon Királyi Könyvtár lett. Mai nevét 1860-ban, az Olaszországgal való egyesülés után kapta. 1922-ben helyezték át végleges helyére a nápolyi királyi palotába. Ma közel kétmillió kötetet, 20 000 kéziratot, 8000 időszakos kiadványt foglal magába, ezzel a firenzei és római után, Olaszország harmadik legnagyobb könyvtára. Értékes darabjai az 1800 herculaneumból származó papírusztekercs valamint Közel- és Távol-Keleti könyveinek gyűjteménye. Ebben a könyvtárban gyűjtött forrásokat Bernardo Bertolucci Az utolsó császár című filmjének leforgatása előtt (1987).
Castel dell'Ovo: vagyis a "tojásvár". A különleges nevet a formájáról kapta. A római időkben Lucullus császár építette, és adta neki a Lucullinium nevet. A későbbiek során is megőrizte királyi székhelyi rendeltetését, bár a történelem során börtönként is szolgált. A monda szerint Vergilius egyszer egy tojást lógatott egy kalitkába, és azt állította, hogy amíg a tojás épp marad a kalitkában, addig a vár bevehetetlen, a vár tulajdonosa pedig szerencsés lesz. A tojás sajnos összetörhetett az idők során, mert a vár is megrongálódott, ezért nem alkotnak egységes stílust az épület vonalai.
Castel dell'Ovo (Flickr by Bellevue21)
Castel Nuovo
Castel Nuovo vagyis az új vár. Az új relatív, hiszen a XIII. században épült és az anjou királyok székhelyéül is szolgált. Ami első látásra szembeötlik az a reneszánsz kapuzat, ami Európa egyik legszebb ilyen alkotása. Domborművén a király bevonulását láthatjuk, míg a négy sarkában az erény négy allegorikus megmintázását, középen pedig Mihály arkangyalt. A vár egy része ma is látogatható. A múzeumi szerepén kívül itt ülésezik a városi tanács. A vár előtti tér erről kapta a nevét Piazza Municipio.
Castel Nuovo (Flickr by ScubaJo)
Santa Chiara
A templom az anjouk temetkezési helye volt. Legfőbb látványossága a síremlékek. Itt látható Nagy Lajos királyunk öccse feleségének a síremléke is. Sajnos a II. világháború során ezt a templomot is bombatalálat érte, melynek következtében megsérült Bölcs Róbert síremléke. A templomban található még egy kis múzeum is, amely a nápolyi betlehemet mutatja be. Ne a klasszikus értelemben vett Betlehemre gondoljunk, hanem zsúfolt emberekkel teli betlehemet láthatunk. Gesů Nuovo: ("new Jesus") - Gesú Nuovo tér, ahol az azonos elnevezésű jezsuita templomot tekinthetjük, meg. A jezsuiták egy korábbi palotából alakították ki a templomukat. Érdekessége a gyémántszerkezetű díszburkolat a ház oldalán.
Santa Chiara (Flickr by Rita Willaert)
A San Carlo színház az olasz operavilág egyik legjelentősebb és kétségkívül a legnagyobb színháza. Hat emeletén mindösszesen 3000 néző számára nyújt ülőhelyet.
Királyi palota
A palota a Piazza del Plebescitón, vagyis a Népszavazás téren található. A név furcsán hangzik magyarra lefordítva, de megvan a magyarázata, mely 1860-ra nyúlik vissza, amikor Garibaldival az élen a nép megszavazta az egységes Olaszországhoz való csatlakozást. A palota eredeti épülete a XV. századból származik, a ma látható épület azonban a várost ért támadásoknak köszönhetően a többszöri átalakítások eredménye. A stílusjegyek keveredés, melyet, mint kívülről, mint belülről tapasztalhatunk ezen okra vezethető vissza. A palotába betérve megtekinthetjük az egykori udvari színházat a tróntermet, valamint a kápolnát is.
Királyi palota (Flickr by Golden Puppy)
Híres nápolyiak:
Sophia Loren filmszínésznő, Gian Lorenzo Bernini szobrász, Enrico Caruso operaénekes, Domenico Scarlatti zeneszerző
Nápoly környékének látnivalói Nemcsak Nápoly, hanem környéke is mérhetetlenül gazdag úgy természeti, mint történelmi-kulturális látnivalókban:
Természeti kincsek
- Vezúv, a várostól délkeletre fekvő ma is aktív vulkán
- Ischia, Capri szigetei a Nápolyi-öbölben könnyen elérhetők hajóval
- Campi Flegrei egykori vulkánjainak kráterei a várostól észak-északnyugatra
- Solfatara krátere Pozzuoli mellett, mely ma is kénes gőzöket áraszt.
Történelmi-kulturális emlékek
- Pozzuoli városa a hatalmas római amfiteátrummal és a Serapiummal
- az antik Herculaneum és Pompeii romvárosai, a várostól délkeletre, a Vezúv lejtőin fekszenek
- Oplontis és Torre del Greco római villái, szintén a Vezúv tövében
Nemzeti Könyvtár
Az első nápolyi könyvtár 1804-ben nyitotta meg kapuit a mai Nemzeti Régészeti Múzeum épületében. A gyűjteményt 1816-ban a Capodimonte-palotába helyezték át, neve pedig Bourbon Királyi Könyvtár lett. Mai nevét 1860-ban, az Olaszországgal való egyesülés után kapta. 1922-ben helyezték át végleges helyére a nápolyi királyi palotába. Ma közel kétmillió kötetet, 20 000 kéziratot, 8000 időszakos kiadványt foglal magába, ezzel a firenzei és római után, Olaszország harmadik legnagyobb könyvtára. Értékes darabjai az 1800 herculaneumból származó papírusztekercs valamint Közel- és Távol-Keleti könyveinek gyűjteménye. Ebben a könyvtárban gyűjtött forrásokat Bernardo Bertolucci Az utolsó császár című filmjének leforgatása előtt (1987).
VII. századi kézirat a könyvtárból (Wikipedia )
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése